Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

84 Hiteljogi Döntvénytár. nyes értékben járó nyugdíját ennek a törvénynek rendelkezései szerint kell átértékelni. Ez alól az általános szabály alól az idézett törvény 14. §-ának 5. bekezdése csupán a jogerős bírói ítéletekkel történt átértékelésre nézve állít fel kivételt, de ezt is csak ahhoz a feltételhez fűzte, hogy a bírói ítélet 1924. évi július hó l-e után hozatott és az idézett törvény életbelépése előtt emelkedett legyen jogerőre ; továbbá, hogy az a járandóságot a pénz értékcsökkenésére tekintettel állapítsa meg. Erre az esetre szól az a rendelkezés, hogy a törvény életbelépése után is a bírói ítéletben megállapított járandóságot kell fizetni. A törvénynek ebből a korlátozó rendelkezéséből .kétségtelen, hogy a jogerős bírói ítéletnek irányadó volta csak arra az esetre van kimondva, ha az már átértékelt járandóságot állapított meg, de nem vonatkozhatik arra az esetre, midőn az említett bírói ítélet a pénz értékcsökkenésére tekintettel levő átértékelt járandóságot meg nem ítélt. A kir. Kúria az 1925. évi január hó 22-én kelt és a törvény életbelépése előtt jogerőre emelkedett P. II. 3362/1924/14. számú ítéletében csak annak a kérelemnek, hogy felperes nyugdíj járandósága a pénzérték csökkenésére tekintettel átértékeltessék, nem adott helyet, hanem a felperest és társait a keresetükkel azzal az indokolással, hogy —mivel alperes a haszonbérlő M. F. Bt.-nál a felperest álláshoz juttatta — a fennforgó esetben a nyugdíj átértékelésének a méltányosság szerint nincs helye, elutasította. Az átértékelést megtagadó ez a jogerős bírói ítélet tehát a fent kifejtetteknél fogva nem zárja ki az 1926 : XVI. tc. alapján való átértékelést. Az 1926 : XVI. tc. általános szabállyá emelte a készpénzben, magyar törvényes értékben járó nyugdíjnak átértékelését és ennek módjaként a jogszabályon (2. §), az arányszámon (3. és 4. §) és a bírói megállapításon (11. §) alapuló átértékelést határozta meg. Az átértékelésnek ezzel a kötelező szabályával szemben az a körülmény, hogy az alperes a felperesnek más állást biztosított : csak a törvény 11. §-a szerinti átértékelésre irányadó mérték meghatározásánál mint a felek vagyoni helyzetére befolyással bíró körülmény jöhet figyelembe, annál is inkább, mert az idézett törvény 21. §-a csak az (irányszám alkalmazása melletti átértékelésnél irányadó. Szolgálati szerződés. 74. Az alkalmazott által régen — évek előtt — elkövetett szabálytalanság nem szolgálhat azonnali elbocsátás okául, még ha azt a munkaadó az évekkel később tör-