Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. Sl Indokok : A felülvizsgálati eljárásban egyedül vitás abban a kérdésben, hogy a szerződésnek ez a kikötése hogyan értelmezendő -— helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felek ezzel a rendelkezéssel lényegileg azt célozták, hogy a vételár belső értékének az állandóságát fenntartsák. Minthogy pedig a szerződés létrejötte után pénzünk értéke némileg javult, utóbb pedig állandósult, a búza ára pedig ettől függetlenül és ennek ellenére nagy mértékben drágult — a felek most említett céljából kiindulva, a szerződés szószerinti tartalmával ellentétben ugyan, de a felek valóságos akaratának megfelelően a vételár törlesztésének egész ideje alatt a búzának a szerződés létrejöttekor jegyzett ára veendő figyelembe. Átértékelés. 70. Névértéken már jogerősen megítélt követelés átértékelésére irányadó időpont. A megállapított nem vitás tényállás szerint az alperes a felperes betétkönyvét 1918. évi szeptember hó 5-én a saját ügyében foglalóul adta S. Etelkának, aki a kamatokkal 10,140 korona 65 fillérre növekedett betétet kivetette a takarékpénztárból és a saját céljára fordította. A felperes az iratok szerint a takarékpénztárból kivett 10,140 koronát követelte per útján a betétkönyv elidegenítéséért felelős alperestől és a győri kir. törvényszék az átértékelés alapjául szolgáló P. 1097/1920/2. számú jogerős mulasztási ítélettel ezt a tőkét és ennek 1919. évi január hó 1. napjától járó 5°/0-os kamatát ítélte meg a felperesnek. — A fellebbezési bíróság ezen követelést az átértékelésére irányuló kereseti kérelem alapján a korona 1920. évi február hó végén volt aranyértékének alapulvételével értékelte át, mert a fellebbezési bíróság álláspontja szerint ebben az időben keletkezett az alperesnek az a kötelezettsége, hogy az őrizetében volt, de általa jogtalanul felhasznált takarékpénztári betétkönyv átadása helyett a betét összeget fizesse meg az Amerikából hazatért és betétkönyvéért jelentkező felperesnek. — A Kúria az átértékelésnél 1919. jan. 1-ét tekinti irányadónak. (Kúria 1931. máj. 1. P. VII. 647/1930. sz.) Indokok : Az átértékelés alapjául szolgáló mulasztási ítélet az alperest 1919. évi január hó 1. napján fennállott pénztartozás megfizetésre kötelezte. Ebből következik, hogy a megítélt követelés átértékelésénél a koronának 1919. évi január hó 1. napján volt értéke irányadó. A magyar koronát Zürichben 1919. évi január hó elején 30*50 árfolyamon jegyezték. Ez az árfolyam a pénzérték megszilárdulásáig 0'00725-re szállt alá ; ezek szerint a korona értéke 1919. évi január hó 1. napja óta 4206-szorosan csökkent. Az 1919. évi január hó 1. napján fennállott 10,140 korona tartozás —tehát teljesen átértékelve — 42*648,840 koronának, vagyis 3411*90 pengőnek felel meg. Hiteljogi Döntvénytár. XXIV. 6