Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
80 Hiteljogi Döntvénytár. A törvény ugyanis világosan utal arra, hogy maga a külföldi részvénytársaság az, amely — bár fiókintézet vagy képviselet útján — üzletét a belföldön folytatni kívánja, csak ettől a (külföldi) társaságtól követeli meg alapszabályai bemutatását, és ugyanezzel a társasággal szemben tekinti a fiókot vagy ügynökséget olyannak, mint amelynek eljárásából a képviselet szabályai szerint reá hárulnak jogok, illetve kötelezettségek. Az 1923 : VIII. tc. 4. §-a sem választja ketté egyfelől a külföldi biztosítóvállalatot, másfelől belföldi fiókját vagy képviseletét ; sőt üzleti működésének éppen egységességére való tekintettel találja külön elrendelendőnek, hogy úgy külföldi, mint belföldi működéséről külön-külön köteles jelentést és zárószámadást készíteni és a felügyelő hatósághoz beterjeszteni. Ezekhez képest jogszabálysértéssel döntött a fellebbezési bíróság akként, hogy abból folyóan, miszerint a L. francia életbiztosítótársaság budapesti képviseletének itteni bejegyzése nem vitásan megtörtént ;* ez a külföldi anyaintézettől olyan különálló jogi személy tekintete alá esik, melynek perbevonásával a külföldi főintézet perbevontnak nem tekinthető, s amelyIvei szemben a per érdemében való döntésnek feltételei önállóan bírálandók el. Ellenkezőleg : a budapesti képviselet a külföldi anyaintézetnek csupán egyik szerve, amely egyebek között és főképpen ennek hatóságok előtti és a felekkel szemben való képviseletére is hivatott, amiből az következik, hogy egyfelől vele szemben a perben való önálló döntésnek nincs helye, másfelől pedig megidézése által a külföldi anyaintézet perbeidézését is szabályszerűen megtörténtnek kell tekinteni. Átértékelés (búzavaluta). 69. Ha a vételár búzában állapíttatott meg s az részletekben, a búzának mindenkor a fizetésnapján jegyzett középára alapján számított értékben fizetendő, a vételár törlesztésének egész ideje alatt a búzának a szerződés létrejöttekor jegyzett ára veendő figyelembe akkor, ha a szerződés kötése óta a pénzérték állandósult, a búza értéke pedig emelkedett. A kötlevél a megvett cséplőgépnek búzában meghatározott és részletekben fizetendő vételára törlesztése tekintetében azt a rendelkezést tartalmazza, hogy mindenkor a búzának a fizetés napján a budapesti tőzsdén jegyzett középára fizetendő. (Kúria 1931. jún. 3. P. VII. 2393/1930. sz.)