Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

(54 Hiteljogi Döntvénytár. megvalósítására alkalmas hirdetések és közlések alkalmazásától helyesen volt általában eltiltható. Abban sincs jogszabálysértés, hogy a fellebbezési bíróság felperes fellebbezése hiányában is kiegészítette a csupán alperes részéről támadott elsőbírósági ítéleti rendelkezést a kártérítési kötelezettség jogalapjának megállapításával, mert az elsőbíróság ítéleti rendelkezéseinek egyenes folyománya. Ugyanis az elsőbíróság az alperest a sérelmes magatartásának abbanhagyására kötelezte s egyben a kártérítés mérvét illetően a tárgyalás folytatása iránt intézkedett, ami szükségkép feltételezi a kárigény jogosságának megtörtént megállapítását, s így kétségtelen, hogy az elsőbíróság által is «közbeszóló» ítéletként megjelölt határozatának szövegéből csak tollhibából maraelt ki az indokolásának is megfelelő e rendelkezés, tehát a fellebbezési bíróság az elsőbírói közbenszóló ítéletét helyesen vehette ily értelemben meghozottként figyelembe. Ugyancsak nem jogszabálysértő, hogy a fellebbezési bíróság azoktól a felperesektől sem tagadta meg a kereseti jogot, akik az alperesi hirdetési módszer utánzásával alperes szerint maguk is megsértették a tvt. rendelkezéseit, mert ha és amennyiben terhükre e jogsértő tény fenn is forogna, — aminek megállapítása egyébként e per keretén kívül esik — törvényes rendelkezés hiányában ez sem szüntetné meg sem az alperes ellen támasztott jelen perben versenytársként érvényesített kereseti jogukat, sem pedig az irányadó anyagi jog nem ad alapot arra, hogy a kereseti igény megszűnése esetleg a másik fél hasonlóan jogsértő és akár az alperes irányában is elkövetettnek jelentkező ténye révén mintegy beszámítás eredményeként nyerjen megállapítást. A hírlapi közzététel elrendelése pedig annál is inkább megokolt a tvt. 36. §-a alapján, mert a sérelmes eljárás is hírlapi hirdetésen alapszik. 2. (Kúria 1930. ápr. 25. P. IV. 3388/1929. sz.) Indokok : Azt, ha valamely üzlethelyiségben a volt üzlettársat keresve kíván egy üzletfél ügyletet kötni, az iránybpn való felvilágosítása nélkül beszélik reá az ügyletnek velük való létesítésére, hogy a keresett személy nemcsak időlegesen van távol, hanem az üzlettől megvált és azonos-üzletkörű vállalaté t is kezdett : az anyagi jognak megfelelően minősítette a fellebbezési bíróság a magatartást megtévesztő voltánál fogva törvénybe ütköző tisztességtelen versenynek. Minthogy az A) jelű figyelmeztető körlevél a valót is oly formában és oly valótlan tartalmú kijelentésekkel kapcsolation