Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 65 közli az üzletfelekkel, hogy abból a K. E. céggel, illetve annak tulajdonosával és cégvezetőivel szemben megbízhatóságukra alaptalanul kedvezőtlen következtetést lehet levonni, jogszabálysértés nélkül állapíthatta meg a fellebbezési bíróság a részvénytársaságnak ezt az eljárását a tvt. rendelkezéseibe ütközőnek, mivel a K. E. cégnek korábbi sérelmes magatartása sem mentheti a valóság közlésén túlmenő jogsértő kijelentéseket. A K. E. cég a K. nevet bejegyzésének megfelelően használhatja, sőt ekkép használni köteles is és aziránt sem lehet kétség, hogy üzlete felirataiban és nyomtatványain üzletkörének megfelelően a szűcs-iparon felül megóvó vállalatát is kifejezésre juttathatja. Ez tehát magábanvéve annál kevésbbé sem alkalmas a részvénytársasággal való összetévesztésre, mert a r.-t. cég szövege nem is tartalmazza a «megóvó» kifejezést, amenynyiben az azonos üzletkört «molykár ellen védő» vállalat jelzővel fejezi ki. Helyesen mondotta tehát ki a fellebbezési bíróság, hogy a tilalom csak arra vonatkozik, hogy a K. E. cég az egyébként jogszerű üzleti feliratait akkép nem alkalmazhatja, mintha azok cégszövegéhez tartozásnak és nemcsak üzletkörének megjelöléséül szolgálnának. t 3(Kúria 1930. máj. 7. P. IV. 4858/1929. sz.) Indokok : A tvt . értelmében csak a büntethetőség, valamint egyes különleges jogkövetkezmények beállta szempontjából fontos az, hogy a tisztességtelen verseny bizonyos tüzetesen felsorolt ismérvei legyenek megállapíthatók, míg ellenben a versenyvállalat részéről előterjesztett abbanhagyási kérelem teljesítésének nemcsak akkor van helye, ha a tvt. II. fejezetében felsorolt különleges jogsértő tények nyernek megállapítást, hanem az 1. § értelmében már akkor is, ha a versenytárs az üzleti versenyt általában az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsökbe ütköző módon folytatja. Azt pedig, hogy mi ütközik az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsbe, a bíró van hivatva megítélni annak szem előtt tartásával, hogy a tisztességes kereskedő szempontjából mi jelentkezik a megengedhető mértéket meghaladónak vagy a tisztességes mód kereteit áthágónak, illetve, hogy a tisztességes kereskedő, valamint általában is a közönség józan erkölcsi felfogását tekintve, mi minősül a jóerkölcsökkel ellentétesnek? És e megítélésnél mi jelentősége sincs annak, ha a keresettel fellépett fél terhére esetleg azonos sérelmes magatartás Hiteljogi Döntvénytár. XXIII. 5