Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

54 Hiteljogi Döntvénytár. elért forgalmat nem találja megfelelőnek. — A Kúria a címbeli álláspont kijelentése mellett a fellebbezési bíróság részítéletét feloldja. (Kúria 1930. ápr. 3. P. VII. 653/1930. sz.) Indokok : A felperes a felek közt létrejött szerződést kérte az alperes hibájából felbontani, ezenfelül az alperes szerződésellenes magatartása folytán őt ért kára megtérítésére kötelezni. Az alperes panaszolja, hogy nem forogván fenn a Pp. 388. §-ának feltételei, a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel hozott részítéletet, különösen azért, mert a szerződés megszüntetési kérelem annyira összefügg a kártérítés kérdésével, hogy a két kérelem csak együtt intézhető el. Ez a panasz azonban alaptalan, mert az. a kérdés, hogy az alperes megszegte-e szerződéses kötelezettségeit s hogy ennélfogva a szerződés az alperes hibájából felbontható-e, habár alapja is a kártérítési kötelezettségnek, ettől függetlenül, de részben mint jogalap kérdése is,, a kár nagyságának előzetes vizsgálata nélkül elbírálható. Alapos azonban az alperesnek az ügy érdemére vonatkozó panasza. Az alperes avval védekezett, és a 3,'/. a. becsatolt memorandumra, a becsatolt levelek tartalmára s a felhívott tanukra hivatkozva azt kívánta bizonyítani, hogy úgy a szerződést megelőző megbeszélések során, mint a szerződés aláírása, illetőleg a felperes által némileg módosított szerződés átvételekor kifejezetten hangsúlyozta s a felperes megbízottja is tudomásul vette, hog}^ általa (az alperes által) mindenkor kiemelt gazdasági körülményekre tekintettel csak úgy kötheti meg a szerződést, hogy a szerződés szerint feltétlenül átveendő egy vágón boron felül semmiféle mennyiség átvételére kötelezettséget nem vállal. E mellett bizonyítékokat mutatott be s további bizonyítást ajánlott arra, hogy a borok bevezetésére vállat kötelezettségének is eleget tett, valamint vitatta és bizonyítani kívánta azt is, hogy abban a körülményben, hogy tevékenysége eddig nem járt kellő eredménnyel, része van egyfelől a rajta kívül álló gazdasági körülményeknek, másfelől pedig a felperes magatartásának is. Végül azzal védekezett, hogy a felperes az egyébként felhozott körülmények vizsgálata nélkül azért utasítandó el keresetével, mert a szerződés értelmében a keresetben vitatott alapon felperes a szerződés felbontását ezúttal nem követelheti. Az alperesnek ez az álláspontja azonban alaptalan. Az alperes a kereseti szerződéssel egész Németország területére vezérképviselői, tehát bizalmi jellegű megbízást kapott ; erre tekintettel pedig kétségtelen, hogy a felperes a szerződésben