Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 55 előre látott felmondási okoktól függetlenül követelhetné a szerződés felbontását, ha igazolná azt, hogy az alperes a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségének, nevezetesen a kereseti előadás szerint bizományba átvenni vállalt borok lehívására és a boroknak Németországban való bevezetésére vonatkozó kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget. Ebben a kérdésben azonban a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás nem alkalmas az ügy végeldöntésére, mert a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel nem tette vizsgálattárgyává az alperes által előadott, bizonyítani kívánt és az ügy eldöntése tekintetében nyilván ügydöntő körülményeket. Csőd. 34. Tömeggondnok a bukott tulajdonául felvett, általa és felesége által közösen használt lakóház birtokbaadását utóbbi ellen irányuló keresettel korlátlanul követelheti, mert a Cst. 5. §-a szerint a bukott tartásban és ennek keretében lakás adásában csak a hitelezők beleegyezésével részesülhet. A felperes tömeggondnok pert indít a vagyonbukottak feleségei ellen a vagyonbukottak tulajdonában lévő és általuk és feleségeik által használt lakóház és az abban lévő helyiségek birtokbaadására. Az alperesek azzal védekeznek, hogy a közös használatukban volt lakhelyiségek a csőd ellenére sem vonhatók el tőlük, mert a bukott részére a tövény szerint őt terhelő tartási kötelezettség teljesítésére a Cst. 5. §-a mentességet állapít meg. — A Kúria is marasztal, s alpereseket egyetemlegesen kártérítésre kötelezi az alapon, hogy a lakóházat jogellenesen elfoglalva tartották és a kárt közösen követték el. ^úr.a 193(X á^ ^ p 1293/193a gz ^ Indokok: A Cst. 1. §-a szerint a csődnyitás joghatálya a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára kiterjed, melyet az a csődnyitás idejekor bír és melyhez a csőd tartama alatt jut. E vagyon felett a közadós a csődnyitás joghatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát és ezt a jogot a törvény korlátain belől a tömeggondnok gyakorolja. Nincs oly szabály, mely szerint az adós tulajdonában lévő s általa használt lakóház a végrehajtás alól oly értelemben mentes volna, hogy a használatára szükséges lakhelyiségek végrehajtás útján használatából el nem vonhatók, következéskép a közadósok tulajdonában lévő lakóház annak ellenére is a csődtömeghez tartozik, hogy ezt a közadósok, illetve családjuk lakás gyanánt használják.