Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 53 ennek a teljesítés idején való piaci középárának megfelelő összeget ítélt meg kamataival együtt, amit a felperes a perbeli gépnek csépeltetésre való hasznosítása által, a gépnek kibérlés útján, cséplésre való felhasználója : G. József tanú által bizonyítottan kereshetett volna és amitől így elesett. Jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak ily értelmű ítéleti döntése azért ; mert ahhoz, hogy a felperes — aki vitán kívül hivatásos gépkereskedő — ilyen alapon támaszthasson elmaradt haszon címen jogszeríí kárigényt, nem elég az, miszerint a fellebbezési bíróságnak indokolásbeli megállapítása szerint : a felperes meg nem cáfolt előadása szerint a gépet üzembehelyezés útján kívánta hasznosítani és nem elég az sem, hogy a felperes alkalmilag bércsépléssel és szántással is foglalkozik, amit különben H. A. tanúval bizonyítani is kívánt ; hanem elmaradt hasznának ilyetén alapon való érvényesíthetéséhez azt kellett volna a felperesnek bizonyítania, hogy a peres gépnek ilyen módon való hasznosításához tényleg megvolt a szerződésileg biztosított alkalma, amit az alperes szerződésszegése meghiúsított ; ezt azonban a felperes nem is állította. Ilyen ügyállás mellett a kir. Kúria megítélése szerint a gépkereskedéssel hivatásszerűen foglalkozó felperesnek — a fennforgó körülmények között — elmaradt haszon címén csak olyan kártérítéshez lehet joga, amely abból keletkezett, hogy az alperestől megvett, de ennek szerződésszegése folytán egészben meg nem kapott, hanem évek múlva is csak kétharmad részében neki (a felperesnek) megítélt perbeli gépet rendes kereskedői haszonnal tovább el nem adhatta. Megbízás. 33. A vezérképviselői megbízás bizalmi jellegű; erre való tekintettel a megbízó a szerződésben szabályozott felmondási okokon felül a szerződés felbontását követelheti, ha a megbízott vállalt, lényeges kötelezettségének megokolatlanul nem tett eleget. A felperes m. kii-, kincstár keresete szerint az alperes, aki Németország területére szerezte meg a magyar állami pincegazdaság borainak kizárólagos eladási jogát, a szerződés szerint négy vágón bort bizományba tartozott átvenni, a borokat Németországban közelebbről kikötött módon bevezetni, ennek ellenére a borból semmit sem hívott le, sem azok bevezetésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes azzal védekezik a szerződés felbontására s a kártérítésre irányuló keresettel szemben, hogy a szerződés szerint csak az abban meghatározott visszaélések esetén bonthatja fel a szerződést azonnali hatállyal a felperes, különben pedig csak hat hónappal elébb és nem korábban, mint 1932. július 1-ére mondhatja fel, ha az alperes által