Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 41 Alaptalan a felperesnek az anyagi jogi szabály megsértését vitató az a felülvizsgálati panasza, hogy a feltétel teljesültnek tekintendő, ha teljesülését az a fél, akire ez hátrányos lenne, csalárdul megakadályozza. Az «amszterdami» megállapodásban, amely egyúttal a szerződő feleknek a szóbanforgó vitás ügyre vonatkozó választottbírósági szerződését is magában foglalja, a választott bírák meg vannak nevezve és így annak folytán, hogy a szerződésben megnevezett választott bírák egyike meghalt, a választottbírósági szerződés hatályát vesztette. A vitás ügy tehát csak újabb választottbírósági szerződéssel, vagyis a felek egyező akaratával lett volna újból választottbíróság bíráskodása alá bocsátható, egyedül az alperesnek oly egyoldalú és a másik szerződő fél által visszautasítható jogcselekménye azonban, amellyel az elhalt helyébe más bírót választott volna, hatályát vesztett választottbírósági szerződést fel nem éleszthette volna. Az tehát, hogy a választottbírósági szerződés felélesztésére teljesen alkalmatlan ilyen lépést az alperes nem tett, terhére nem róható és a választottbírósági döntés megakadályozásának nem tekinthető, Részvénytársaság. 23. Ha a részvénytöbbség felett rendelkező részvényesek a részvénytársasággal szemben arra kötelezik magukat, hogy összes kötelezettségeik teljesíthetése végett szükséges összeget neki rendelkezésre bocsátják, de ezt' nem teszik, sőt a részvénytöbbség révén a társaságot meggátolják, hogy ez velük szemben a kötelezettségvállalásnak érvényt szerezhessen, a társaság más részvényese tőlük szerződésszegő, illetve a jóerkölcsökkel is ellenkező és szándékosan károsító magatartásuk következteben, kártérítést követelhet. A felperes vitatja, hogy az elsőrendű és harmadrendű alperesek kötelezettséget vállaltak az elsőrendű alperes részvénytársasággal szemben a részvényesek érdekében arra nézve, hogy annyival s úgy fognak a szükséges összeg rendelkezésrebocsátásával hozzájárulni az elsőrendű alperes tartozásainak rendezéséhez, hogy utóbbi összes kötelezettségeinek pontosan eleget tenni tudjon, s ennélfogva az elsőrendű alperes által megszerzett idegen részvények az elsőrendű alperes részvényesei között és a kikötött módon feloszthatók legyenek. A felperes, az elsőrendű alperes részvényese, a másod- és harmadrendű alperesek ellen a vitatott kötelezettség nemteljesítése miatt és azon az alapon, hogy az elsőrendű alperes felszámolására részvénytöbbségüknél fogva az eredményt meghiúsító befolyást gyakorolta, kártérítést