Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
14 Hiteljogi Döntvénytár, hez és jognyilatkozataihoz szükségkép nem fognak azok a hatások fűződni; amely hatásokat a K. T. az igazgatóság hatáskörének keretében az igazgatóság ténykedéseihez fűz. Téves tehát az elsó'fokú bíróság okfejtése akkor, amikor az igazgatóság helyébe az állítása szerint az igazgatósági hatáskört magához ragadó részvényeseket behelyettesíti és most ezeknek a behelyettesített egyéneknek, illetve megbízottaiknak teszi kötelességévé azt. amit a K. T. értelmében a törvényes igazgatóságnak kellett volna megtennie s illetve ezeknek az egyéneknek mulasztásául rój ja fel azt, amit a törvényes igazgatók a K. T. értelmében megtenni elmulasztották. így felelőssé teszi őket, amint az előzően ismertetve lett, hogy noha a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezte, ezt be nem jelentették csődnyítás végett, s hogy a felszámolás elrendelése és bejelentése tekintetében mulasztásokat követtek el. Hogy specialiter a részvényesek a fenti értelemben felelősségre nem vonhatók s illetve, hogy a részvényesek a fentjelzett kötelező bejelentések megtételére nem szoríthatók, az következik a K. T. 168. §-ának a részvényesek kötelezettségét meghatározó abból a rendelkezéséből, hogy a részvényes a társaság céljához és annak kötelezettségeihez egyébbel, mint a részvények névértékének befizetésével hozzájárulni nem tartozik, de a nevezett egyéneknek a fentjelzett alapon való felelőssé tétele nem állhat meg azért sem, mert a hivatkozott bejelentéseket csupán a törvényes igazgatósági tagok tehetik meg, a részvényesi vagy bármily más az igazgatóságon kívül álló minőségben megtett bejeletésnek a K. T.-ben célzott hatálya amúgy sincsen. Ilyen körülmények közt a nevezett bizottságnak alakulását és működését, mint az igazgatósági hatáskörhöz nem tartozót kell tárgyalni és vizsgálni, s e tekintetben a kir. ítélőtáblának az az állásfoglalása, hogy amennyiben ez a bizottság alakulásának és működésének keretében jogellenes és harmadik személynek kártokozó ténykedéseket végzett volna, így ezen bizottság tagjai, illetve megbízóik csupán a magánjogi, a kártérítésre vonatkozó jogszabályok alapján volnának felelősségre vonhatók, nem pedig a K. T. 189. §-ára alapított joghasonlóság alapján, mert a fentebb kifejtettek szerint a bizottság tagjai az igazgatóság helyébe behelyettesíthetők nem lévén, a K. T. 189. §-ában foglalt singuláris, kizárólag az igazgatóság felelősségének tárgyában alkotott jogszabályt, a joghasonlóság elvén kiterjeszteni a jelen esetben nem lehet. Most már abból kiindulva, hogy a részvényesek által alakított bizottság azon intézkedések megtételének elmulasztásából.