Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

4 Hiteljogi Döntvénytár. felelni, ha a károsított bizonyítja, hogy - közléseit non főnöke utasítására tette, illetve hogy azok valótlanságát ismerve, csalárdul járt el. A bankrészvénytársaság összes részvényesei összejövetelén az imobilizált bank helyzetének a vezérigazgató által ismertetése után az összes részvényesek kötelezettséget vállaltak, hogy részvényeiket záros határidőn belül letétbe helyezik az egyik részvényes megbízottjánál azért, hogy ez a részvényes a neki alkalmasnak tetsző időpontban összehívhassa a rendkívüli közgyűlést, amelyen azután indítványt tehet a bank felszámolásának elhatározására, s ezt az összes részvényesek szavazataival elfogadtathassa. Ezt a jogot az illető részvényes azért kapta, mert kötelezettséget vállalt, hogy 15 milliárd koronát a banknak rendelkezésére bocsát a végett, hogy az ügyek simán lebonyolíthatók legyenek és hogy a felszámolás is könyebb legyen. Megállapodtak a részvényesek abban is, hogy addig is, míg ez a rendkívüli közgyűlés össze nem hívatnék, a csendes felszámolást megkezdik s hogy a folyó ügyeket egy általuk megválasztandó «végrehajtóbizottság» fogja intézni. Ezt a végrehajtóbizottságot megbízottjaikból ugyanakkor meg is alakították azzal, hogy abban helyet foglal majd az említett részvényes képviselője is, akit a bizottság határozatai ellen vétójog illet meg. A részvényesek által ezen összejövetelekről felvett, általuk aláírt jegyzőkönyv tartalmazza ezeken felül azt is, hogy a részvényesek az említett végrehajtóbizottságra ruházzák mindazokat a jogokat, amelyek az alapszabályok és a törvény szerint az igazgatóságot illetik és előre kijelentik, hogy a felhatalmazás körében a bizottság által végzendő cselekményeket a rendkívüli közgyűlésen az összes részvények alapján gyakorolható szavazati jogok segítségével jóvá fogják hagyatni. Ez a magát végrehajtóbizottságnak nevezett bizottság üléseket tartott, amelyekről jegyzőkönyvek készültek. Ezek tartalmazzák, hogy az említett részvényes delegáltja sérelmezte, hogy az általa nyújtott összegből módjában lett volna a banknak elzálogított kötvényeket kiváltani és azokat a tulajdonos javára letétbe helyezni, ezt mégsem tette. Ugyanaz sürgette az összes bónok, álkontók és akciószámlák eredetének, a státusznak tárgyalását, maga az említett részvényes pedig a bankhoz intézett levélben megállapítja, hogy a bank az általa neki rendelkezésre bocsátott összegeket válogatás nélkül használja fel, noha ő — a részvényes — tisztában volt azzal, hogy a 1-5 milliárddal nem elégíthetők ki a bank összes hitelezői. A következő ülésben ugyanazon részvényes delegáltja jelenti, hogy a hitelből további részleteket bocsátott a bank rendelkezésére, de csak azzal a kikötéssel, hogy a már említett kötvények még az ülés napján okvetlenül az illető javára letétbe helyeztessenek. A következő ülésen ugyanő jelenti, hogy az említett kötvények még ma sincsenek visszaváltva, továbbá, hogy a banknál állandóan és naponként oly lehetetlen nehézségek merülnek fel az ú. n. kasszanapok ellátásánál, de a napi üzlet lebonyolításánál is, hogy ő ezért sem saját személyében, sem pedig megbízója nevében a felelősséget tovább nem vállalhatja, s ha a bank vezetősége azok csendes felszámolása céljaira nagyon sürgősen legalább 3—400.000,000 K-t rendelkezésre nem bocsát, úgy megbízója valószínűen el fogja határozni, hogy a felszámolástól visszavonul és az egész ügyet a P. K.-nak adja át további eljárás végett. Ehhez ugyanannak a részvényesnek ügyvédje azonban azt fűzte hozzá, hogy hacsak lehet, elkerülendő a P. K. igénybevétele egyrészt azért, mert a bank könyvvezetésében és ügyvitelében előfordult ténykedések ezt kívánatossá teszik, másrészt eredményesebb értékesítésre van kilátás, ha a felszámolást intern végzik el. Ugyanaz a részvényes azután a bank vezérigazgatójához levelet intéz, amelyben megállapítja, hogy azokon a szabad letéteken kívül, amelyekről eddig is tudták, hogy jogo-