Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

2 Hiteljogi Döntvénytár, A felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság a K. T. 190. §-ában foglalt jogszabályt helytelen értelmezéssel alkalmazta akként, hogy a felperes az alapszabályi korlátozással szemben az igazgatóság jogkörének harmadik személyekkel szemben törvény szerint való korlátlanságára nem hivatkozhat, alaptalan. Abból, hogy a természetes személyiséggel nem bíró részvénytársaságnak az igazgatóság az a cselekvő szerve, mellyel a mindennapi forgalomban ügyleteit köti, továbbá abból, hogy a K. T. 190. §-a kivételt meg nem állapító módon jelenti ki, hogy az igazgatóság jogkörének az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatban megállapított korlátozásai harmadik személyekkel szemben hatálytalanok, viszont a 189. § arra az esetre, ha az igazgatóság az alapszabályok vagy közgyűlési határozat által megszabott korlátokat túllépi, — ismét a nélkül, hogy harmadik, nem jóhiszemű személyek tekintetében valamely kivételt állapítana meg, csupán a károsultak javára fennálló kártérítési kötelezettséget állapítja meg — az következik, hogy az igazgatóság képviseleti jogkörének kifelé való korlátozása általában, tehát arra való tekintet nélkül, hogy a társasággal jogügyletet kötő fél ismeri-e ezt a korlátozást, hatálytalan. Ily korlátozásnak tehát csak a társaság belső viszonyai szempontjából van hatálya. Ezzel szemben azonban a kir. Kúria álláspontja is az, hogy a törvény itt kiemelt értelme ellenére is úgy a részvénytársaság igazgatósági tagjaira, mint a velük jogügyletbe bocsátkozó felekre is kötelező a kereskedelmi forgalomban elengedhetlen jóhiszeműségnek az a követelménye, hogy az igazgatóság hatáskörének törvény szerint való korlátlanságát az alapszabályok rendelkezéseinek megkerülésére tudatosan fel nem használhatják és így nem lehet a K.T. 190. §-ának rendelkezése mellett sem joghatályosaknak felismerni az oly ügyleteket, melyek az illető felek szándéka és akarata szerint egyenesen a részvénytársasági alapszabályokban meghatározott korlátozás meghiúsítását célozzák. ... A felperes úgy az ellentétes érdekről, mint az alperes alapszabályainak korlátozó rendelkezéseiről a váltók kiállításánál nevében eljáró megbízott ügyvéde útján — kinek tudomása, amint azt a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül megállapította, a felperes tudomásával azonos — tudomást szerzett. Akkor tehát, midőn a felperes B. Albert és Z. Károly igazgatósági tagokkal egyetértésben az ellenérdekű többi igazgatósági tag tudtán kívül és szándékos megkerülésével eszközölte ki a váltó aláírását, a fellebbezési tárgyaláson be is ismert azzal a