Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

154 Hiteljogi Döntvénytár. hívta fel. Az alperes ennek mindjárt eleget tett, de nemsokára a felperest cégjegyzési jogosultság nélkül szolgálatába ismét visszafogadta. Az alperes azután másik céggel lépett szoros kapcsolatba s irodáját annak helyiségeibe tette át s az üzletvezetést azzal együtt intézte. A vámigazgatóság ezt a másik céget szintén felhívta a felperes haladéktalan elbocsátására a vámkezelés engedélye elvonásának terhével. Erre az alperes a»felperest azonnali hatállyal a szolgálatból újból elbocsátotta. — A Kúria az alkalmazott keresetét a felmondási és haszonrészesedési igényre'a másodbírói ítélet megváltoztatásával elutasítja. — II. A felperes az alperes város gazdasági célú üzemi vállalatának alkalmazottja volt. Kikötés volt, hogy a felperesnek a városi szolgálatba való átlépése esetén nyugdíjazásáig vagy elhunytáig az addigi-szerződésszerű illetményeket kell kapnia, arra nézve azonban, hogy a felperest 192!) végén túl kell-e szolgálatban tartani vagy hogy átvétel esetén a felperest mely időponttól kezdve lehet nyugdíjazni, rendelkezés nem volt. — A Kúria a szerződést határozatlan időre szólónak minősíti s a jogviszony megállapítására irányuló keresetet a címbeli álláspont alapján elutasítja. — III. Az alperes helyiérdekű vasút r.-t. a felperes volt pályaőrt, aki az alperes szolgálatába való belépésekor, noha az 1914: XVII. te. ő. §-a értelmében nem vehetők fel a nyugdíjalap kötelékébe, akik végleges kinevezésük időpontjában 35. életévüket már meghaladták, alkalmazta, vele a hivatali esküt letétette s végleges alkalmazottnak tekintette. — Az alperes kegydíjat fizet a felperesnek, aki nyugdíjigénye megállapítására indítja a pert. — IV. Malomigazgató perel gőzmalomrészvénytársaság ellen egyévi felmondási igényre. — A Kúria hathavi felmondási időt állapít meg a címbeli álláspont alapján. I (Kúria 1930. okt. 8. P. II. 1918/1930. sz.) Indokok: Az 1924 : XIX. tc. 76—78. §-ai szerint a központi vámigazgatóságnak kétségtelen joga van ahhoz, hogy a vámkezelési engedélyt feltételekhez kösse és hogy a feltételek be nem tartása esetén a kiadQtt engedélyeket bármikor visszavonhassa. Kiterjed a joga és hatásköre egyben arra is, hogy a jövedéki szempontból megbízhatatlan alkalmazottat a vámkezelésből kizárhassa. Kétségtelen, hogy a vámkezelői engedély a nemzetközi szállítmányozással hivatásszerűleg foglalkozó cégekre nézve vagyoni előnyt jelent, amelynek elvonása a vállalat sikeres működését jelentékenyen megnehezíti, sőt a vállalat létalapjának megrendítésére lehet alkalmas. A vámigazgatóságnak törvényes hatáskörében kiadott rendelkezése a felperes további szolgálati alkalmazásának öly közjogi jellegű akadálya, amely a felperest az elvállalt szakmabeli munka teljesítésére képtelenné tette s egyben további szolgálata az alperes üzlet érdekeit a legkomolyabban veszélyeztette volna. Az alperes munkaadóra nézve tehát az Ipartörvény 94. §-ának e) és g) pontjai értelmében is a felmondásnélküli elbocsátás joga beállott. Nem hivatkozhatik sikerrel felperes ezzel szemben az al-