Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hitel jogi Döntvénytár. 137 A csődönkívüli kényszeregyességi eljárás a csődeljárástól különálló eljárás s a fentiekben elfoglalt jogi álláspont helytállóságára nincs befolyása annak, hogy az Országos Hitelvédő Egylet kérelmére az E) alatt csatolt végzéssel a kényszeregyességi hitelezők kielégítése céljából a cég ingóvagyonával együtt a cégtagok ingatlanainak értékesítése is elrendeltetett, mert mind e körülmények nem változtattak azon, hogy az értékesített azok az ingatlanok, amelyeknek vételárából a harmadrendű alperes az első- és másodrendű alperes hozzájárulásával a kereseti összeget visszatartotta, nem a felperesi vagyonbukott közkereseti társascégnek, hanem a csődben nem lévő az első- és másodrendű alperesként perbe vont társasági tagoknak volt a tulajdona s mint ilyen a közkereseti társaság csődjébe nem volt bevonható. Kény szer egy ess ég. 87. Ha a kényszeregyességi eljárás alatt lévő adós hitelezője a vele szemben az adósért korábban kezességet vállalt másik hitelezőt, aki ettől teszi függővé hozzájáruló szavazatát, a kezességi kötelezettségből kibocsátja s helyette harmadik személy kezességét és jelzálogi biztosítékát jogadja el, a kezességből kibocsátásban és közvetve a harmadik személy által a volt kezes helyett vállalt kezességben amannak olyan előnyhözjuttatása jelentkezik abból a célból, hogy az egyességi ajánlathoz hozzájáruljon, amely az 1916:V. tc. 2. §-a szerint vétségnek minősül úgy a kezességgel biztosított hitelező, mint az utóbb kezességet vállalt harmadik személlyel szemben is. Az adós főhitelezője az adós ellen folyamatban volt csődelhárító k. e. eljárás során csak úgy volt hajlandó annak egyességi ajánlatát elfogadni, ha a felperes kiengedi őt az adós tartozásáért harmadik személlyel együtt vállalt kezesi kötelezettségből. A felperes mindkét kezest kibocsátotta a kezesi kötelezettségből és helyettük az elsőrendű alperes kezességét és az alperesek jelzálogi biztosítékát fogadta el. Az alább közölt ítéletekben hivatkozott D) jelű Gedáchtnisprotokoll szerint erre nézve az volt a megegyezés, hogy az elsőrendű alperes a felperessel szemben elvállalja 3300 millió németosztrák korona résztőkére nézve a készfizető kezességet, de kamatot csak á késedelemtől kezdve köteles fizetni; 1500 millió K kezességi tőke erejéig jel-> zálogi biztosítékot nyújt ; a 3300 millió n. o. K ugyanazon részletekben fizetendő, amely időpontokat és részleteket az adós ellen a jogerős kényszeregyesség fog megállapítani; az utóbbi által fizetendő összegek a kezességi tartozás javára írandók ; a felperes az egyesség mellett fog szavazni, ha ennek értelmében a követelések 30 °/0-á,t a kényszeregyesség jóváhagyásától számított 90 nap múlva kezdődő hat háromhavi részletben ajánlja az adós a hitelezők1