Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

138 Hiteljogi Döntvénytár. nek; végül az elsőrendű alperes kezességet vállal a tekintetben, hogy ha a felperes kénytelen volna az adós céggel váltott kötésekre árut szolgáltatni, ebből származó kárát a felperesnek megtéríti. A Gedáchtnisprotokollt aláírta a vagyonfelügyelő is. A kényszeregyességi tárgyaláson a felperes is, a többi hitelező is az ajánlat mellett szavazott és a k. e. a fentebb említett módon létrejött. A k. e. tárgyalás után írta alá az elsőrendű alperes a zálogjogbekebelezési engedélyt. — A Kúria az alsóbírósági ítéletek megváltoztatása mellett a felperest keresetével a címbeli álláspont alapján elutasítja. A III. bírósági ítélet megérthetése végett alább közöljük az T. bírói ítélet vonatkozó részét is. (Bpesti kir. Törvényszék 1928. okt. 25., 6. P. 47,261/1926. sz.) Indokok : Az alperes szerint az a kezesség, amelyet ő az 0. W.xcég tartozásaiért vállalt a felperessel szemben és amelyet a B) alatti jelzálogi lekötés volt hivatva biztosítani, érvénytelen azon az alapon, hogy a kényszeregyességi rendeletbe ütközik. A jogszabály, amelynek alapján az elsó'rendű alperes a D) alatti megállapodást törvényes tilalomra hivatkozással megtámadja, lényegében azt mondja, hogy semmis az adós vagy más személy és egyes hitelezők között létesült az a megegyezés, amely a hitelezőnek külön előnyöket ígér vagy biztosít, a jogszabály azután az ily semmis ügylet következményeit állapítja meg. A kir. törvényszék nem állapította meg a semmisséget maga után vonó jogszabály ténybeli alapját. A kir. törvényszék csak egészen röviden utal arra a megállapított tényre, hogy a felperesnek az 0. W. céggel szemben fennálló követelése a D.-bank és M. József kezességével biztosítva volt már akkor, amikor az 0. W. cég kényszeregyessége még szóba sem került, biztosítva volt oly kezességekkel, amelyek megtámadhatatlanok voltak, a peresfelek között létrejött megállapodás szerint az elsőrendű alperes által vállalt fizetési kötelesség készfizetői kezesség folytán és feltételként a felperes a D.-bank és M. József ellen támasztható igényeiről lemondott, nevezetteket a kötelemből kibocsátotta. Az elsőrendű alperes által vállalt kötelezettségének helyébe lépett és nem jelentett a felperesnek, mint hitelezőnek, külön előny ígérését vagy biztosítását. A kir. törvényszék nem bocsátkozott annak az elbírálásába, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy a D.-bank és M. József amúgy sem voltak képesek a felperessel szemben vállalt kötelezettségüknek eleget tenni és a felperes épp ezért bocsátotta ki ó'ket vállalt kötelezettségük alól. Azt az elsőrendű alperes sem állította, hogy a most nevezettek csődbe jutottak, ennek hiányában meg sem állapítható, hogy eleget tudtak-e volna tenni kötelezettségüknek, de ettől eltekintve, ha meg is felelne