Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

132 Hiteljogi Döntvénytár. és 140. §-ai közé szorított felelőssége a kereseti követelés valamely része tekintetében csak annyiban nyer alkalmazást, amenynyiben az az elől körülírt kereten — tehát a bár előbb keletkezett, de az alperesek belépése után fenntartott ügylet keretén is — kívül eső oly ügyletből eredne, amelynek kötésekor az alperesek még társtagok nem voltak. A felperesnek a fellebbezési bíróság eme döntése ellen irányuló támadása a most kifejtett okból alapos. Sikertelen alpereseknek a kosztkamat érvényesíthetőségét illető panasza, mivel a bírói gyakorlat szerint ezt a magasabb kamatot a felek szándékához képest a tőke gyümölcsöztetésén kívül a pénz értékének csökkenéséből eredő veszély viselésének ellenértékéül is kikötöttnek kell tekinteni, amely kikötés az átértékelés kikötéséhez hasonlóan a hitelező jogos érdekének megóvására szolgál. Annak sincsen jogszerű akadálya, hogy a mindenkor lejáró kosztkamat a felek szándékához képest hasonló célból az adósnál maradjon és ekként tőkésítve az után is kosztkamat számíttassék. A kosztkamat megengedhető mértékének azonban fennebb megjelölt célja határt is szab, amelyen túl indokolatlan nyerészkedést képezne és az adott esetben, amikor a kölcsönadó felperes nem bejegyzett kereskedő, az 1877 : VIII. tc. 7. §-nak megítélése alá esnék. Ezért vizsgálat tárgyát kell hogy képezze, hogy a tekintetbe jövő egyes időpontokban mi volt az említett jogszerű gazdasági céllal számoló reális forgalomban a kosztkamat mindenkori nagysága. E részben alappal kifogásolják az alperesek a felsőkereskedelmi iskolai tanár szakértőnek abbeli véleménye irányadóul vételét, hogy az említett kimutatások szerint számbavett kosztkamatok az akkor érvényes kamatlábaknak megfeleltek, mivel az állásánál fogva ez irányban közvetlen tapasztalattal nem rendelkező szakértő meg nem jelöli, hogy e tekintetben mily adatokat vett figyelembe, nevezetesen hogy tekintettel volt-e a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzőlapján feltüntetett mindenkori kamatlábakra, amellyel kapcsolatban az alperesek a fellebbezési bíróság által méltatásban nem részesített összeállítás adataira utalással azt vitatják, hogy az abban feltüntetett kamatlábat az Sz. 1. és Sz. 2. jelű kimutatásban elszámolt kosztkamat mértéke számos esetben meghaladja. A kifejtettekhez képest a jogszerűen számítható mindenkori kosztkamatláb mértékének szabályszerű kiderítése és az elszámolásnak a szerint való megejtése szükséges ahhoz, hogy a felperes jogos követelése mennyiségének kérdése eldönthető legyen. = Ad I. A döntést aggályosnak tartjuk, mert az, a lényeget tekintve, a kültagok beltagi felelősségének a belépésüket megelőző időre való visszavetítése.