Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 125 kolatlanul megtagadta az átalakítási munkálatokhoz szükséges és a bank által már megszavazott kölcsön felvételét. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes házára tervbe vett átalakítás és ráépítés foganatba vételét attól a felperessel még a keresetben említett szerzó'dés létrejötte előtt közölt feltételtől tette függővé, hogy a' felülépítményt a fiának, mint a ház felerészben tulajdonosának, tartozásai ne terheljék, amit olykép vélt megvalósíthatónak, hogy a házat az 1924 : XII. tc. rendelkezései alá eső társas házzá alakítsák át olykép, hogy a felülépítmény kizárólag az alperes telekkönyvi tuljadona legyen. Azt is megállapította a fellebbezési bíróság, hogy amennyiben ennek a tervnek keresztülvitele lehetséges lett volna is, az a társtulajdonos illetőségét terhelő tartozások nagyságára és a hitelezők nagy számára tekintettel annyi időt vett volna igénybe, hogy addig a hitelnyújtásra vállalkozott bank a kölcsönajánlatot nem tartotta volna fenn. A felperes az alperes által kikötött feltételre vonatkozó tényállást csak azon az alapon támadja meg, hogy ez a feltétel a felek közt létrejött s csatolt szerződésbe nem vétetett fel s hogy ennek a szerződésnek egyik pontja szerint egyébként is szóbeli megállapodások érvénytelenek s ilyenre egyik fél sem hivatkozhatik. Igaz ugyan, hogy a szerződésben ez a kitétel benfoglaltatik, azonban abban előzetesen az átalakítás mikéntjére vonatkozó részletes megállapodások foglaltatnak s így ez a kitétel a szerződés tartalmának helyes magyarázata szerint csak ezekkel a munkálatokkal kapcsolatos szóbeli megállapodásokra vonatkozik, de nem terjedhet ki a felek közt a szerződést megelőzően létrejött arra a megállapodásra, hogy a szerződés csak akkor lép hatályba, ha biztosítva lesz az, hogy a felülépítmény az alperes kizárólagos tulajdona lesz. Egyébként ilyen kikötés mellett sincs semmi akadálya annak, hogy a felek egy egyetértően létrejött, habár csak szóval kötött újabb megállapodással ezt a kikötést hatályon kívül helyezték, amint a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelő módon, tehát itt is irányadóan azt állapította meg tényként, hogy a felek a szerződés hatályának megszűnte után azt olyan újabb szóbeli megállapodással helyezték újból érvénybe, hogy a felülépítmény az alperes kizárólagos tulajdonjoga alapján szolgáljon a banknak fedezetül.