Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
114 Hiteljogi Döntvénytár. ellen és kártérítésre, amelynek tényalapjaként a szerződésnek azon alapuló hatálytalanságát jelöli meg, hogy az alperes a neki leszállított faanyagot nem dolgoztatta fel s nem értékesíttette azonnal, s ezért a felperes a közös üzletbe befordított pénzt azonnal vissza nem kapta, hogy a faárak időközben emelkedtek, ennélfogva alperesnek az ügyletből feltétlenül nagy jövedelem kellett, hogy jutott légyen, ezért az utóbbi által a felperesnek bemutatott időközi elszámolások hamisak stb., stb. — A Kúria is elutasítja a felperest az ügylet hatálytalanítására irányuló keresetével, ellenben kárkövetelését annak ellenére, hogy a felperes annak tényalapjaként az ügylet hatálytalanságát jelölte meg, a jelen perben elbírálandónak mondja ki a címben foglalt álláspont alapján és e célból a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. (Kúria 1930. jún. 18. P. IV- 2131/1930. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság azzal, hogy az ítéletében e tekintetben felhozott és a kir. Kúria részéről is elfogadott okoknál fogva az ítéletében megjelölt szerződéseket a felperes aggkori elmegyengesége okából, avagy a miatt, mert azok a felperes megtévesztésével oly feltételek mellett jöttek létre, amelyek a felperes teljes kizsákmányolására vezettek, érvénytelen jogügyleteknek nem mondotta ki és e tekintetben a felperest keresetével elutasította, anyagi jogszabályt nem sértett, ebből az okból a felperest az idevonatkozó felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Egyebekben azonban alapul kellett venni azt, hogy a felperes keresetének többi része, az elsőbírósági szóbeli tárgyaláson előadott keresetlevél értelmében, lényegében véve az alperes részére leszállított famennyiség egyenértékével meghatározott kár megtérítésére irányuló követelés. E kárkövetelés tényalapjaként a felperes a keresetlevelében idevonatkozóan megjelölt szerződéseknek a miatt fennforgó «hatálytalanságát» jelölte meg, hogy az alperes a neki leszállított faanyagot nem dolgoztatta fel és nem értékesítette azonnal (lásd a tényállást). Ezek szerint a kereseti, most megjelölt kárkövetelés tekintetében az elsőbíróság előtt az előadottak szerint már megjelölt tényalap-megjelölés, a fellebbezési bíróság előtt, az idevonatkozó kereseti kérelem és kereseti jog megváltoztatása nélkül már az elsőbíróság előtt is előterjesztett és a fellebbezési eljárás során módosítható marasztalási kérelem keretében a felperes részéről e tekintetben előterjesztettek szerint kiterjeszthető volt a nélkül, hogy ezzel a felperes az idevonatkozó kereseti kárkövetelési jogát más keletkezési alapra fektette, kereseti jogát e tekintetben megváltoztatta volna. Az idevonatkozó jogváltozás kérdésének elbírálásánál közömbös az, hogy a felperes ugyanerre a tényalapra más vagy mily jogi minősítést alkalmazott, azaz, hogy a felperes ezekhez
