Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 113 ára a kötéskori búzaárhoz mérten az egyes kötés szerinti szállítási időpontokban emelkedett-e vagy nem? minden kétségen kívül átértékelési eljárás alkalmazásának minősül; ezért a kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét lényegében annak minősülő panasz szempontjából tette felülvizsgálata tárgyává, hogy jogszabályt sért-e a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a felperesnek árkülönbözeti kárát — ennek összegszerű meghatározásánál — nem teljesen, hanem -csak 50 °/0 érejéig átértékelten állapította meg? Elsősorban is a teljes elutasítást kérő alperes szempontjából vizsgálva az átértékelés mérvének kérdését, az alperes idevonatkozóan azzal érvelt, hogy jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak — a felülvizsgálati vitatás szerint — 50 °/0 erejéig túlmagas mérvben átértékelő ítéleti döntése, annálfogva, mert a fellebbezési bíróság az 1928 : XII. tc. 12. §-ban foglalt rendelkezés ellenére nem vette figyelembe az ő, mint adósnak rossz vagyoni helyzetét és a főleg őreá nézve nagyon kedvezőtlenül alakult gazdasági helyzetet. Alperesnek ez a felülvizsgálati panasza is alaptalan ; mert a fellebbezési bíróság ítéletének idevonatkozó indokolásából kitűnően az átértékelés százalékszerű mérvének meghatározásánál az említett törvény 12. §-ának rendelkezéseire figyelemmel volt és mert a kir. Kúria is úgy erre, mint a per összes körülményeire való tekintettel, a fennforgó esetben azt találta igazságosnak és méltányosnak, hogy az alperes nemszállításából kifolyóan a felperest jogszereűn megillető kártérítésnek a magyar korona időközbeni leromlásával felidézett összegszerű különbözetét a peresfelek egyenlően fele-fele arányban viseljék. Ezzel az utóbbi megállapítással egyben adva van az indoka annak is, hogy miért alaptalan másrészről a valorizáció mérvére vonatkozó felperesi felülvizsgálati panasz is. Kártérítés. 70. Ha a szerződő fél az ügylet hatálytalanítására és a hatálytalanság alapján kártérítésre perel, kárkövetelése a hatálytalanításra irányuló keresetelutasítás ellenére is a hatálytalanítási kérelemtől függetlenül, a felperes ténybeli előadásai alapján bírálandó el, mert közömbös, hogy a felperes a tényalapra más vagy milyen jogi minősítést alkalmazott. A felperes aggkori elmegyöngesége és megtévesztetése miatt az alperessel kötött fakitermelési szerződés hatálytalanítására indít pert utóbbi Hiteljogi Döntvénytár. XXIII. 8