Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

112 Hitel jogi Döntvénytár. hivatkozással történt ; a kötlevél 8. pontja értelmében pedig a felperes azt az árkülönbözetet jogosult a szerződésellenesen le nem szállított búzamennyiség után az alperestől követelni, amely a búzának a kötés napján jegyzett és a szerződésszerű teljesítés napján volt tőzsdei középárfolyama között — a kir. Kúria által más előző, azonos perekben alkalmazott elveknek figyelembevétele mellett — mutatkozik, ebből folyóan a fellebbezési bíróságnak ebben a korábbiakkal teljesen azonos természetű perben is ilyen értelemben való ítéleti döntése nem sérti az anyagi jogot. Nem volt figyelembevehető az alperesnek azt vitató felülvizsgálati panasza sem, hogy : jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság avval is, hogy (az alperes) kérelmére nem rendelte el a felperes könyveinek a felmutatását annak igazolására, hogy a felperes az általa (az alperes által) le nem szállított búzamennyiséget (600 q) mástól napi áron megvette és e szerint őt (a felperest) semminemű károsodás nem érte ; mert attól el is tekintve, hogy ez a körülmény a per elbírálására döntő súllyal amúgy sem bírna, ilyen bizonyítási indítványt az alperes az egész eddigi eljárás során — a per iratai szerint — nem tett ; a csak a felülvizsgálati kérelmében felhozott ez az új bizonyítási indítványa, mint különben is közömbös körülményre irányuló, már a Pp. 535. §-a értelmében sem volt figyelembe vehető. Mindezeknél fogva, az e helyütt is irányadó fellebbezési bírósági tényállásnak alapulvétele mellett, az ítéletében felhozott és a kir. Kúria által is helyesnek elfogadott indokolása alapján, az anyagi jognak megfelelően ítélt, a fellebbezési bíróság a jelen perben is, a kir. Kúria által a korábbi, hasonló természetű perekben hozott előző ítéleteiben alkalmazott elveknek a figyelembevétele mellett. Az átértékelésnek a fellebbezési bíróság ítélete szerinti 50 °/0-os mérvét mind a két peresfél felülvizsgálati kérelemmel támadta meg. Minthogy a kir. Kúria által a korábbi hasonló természetű perekben meghozott előző ítéleteiben és a fellebbezési bíróságnak a jelen perben hozott megtámadott ítéletében is alkalmazott az a kárkiszámítási mód, amely szerint a kötés napján jegyzett búzavételárat a magyar koronának zürichi jegyzése alapján határozta meg, ezt vette fel az elszámolás alapjául és ehhez képest a felperes által követelhető árkülönbözet összegét oly módon állapította meg, hogy a magyar koronának a mindenkori szállítási esedékesség napján jegyzett értékét átszámította a szerződés kötése idején volt zürichi értékre és ezen átszámított zürichi paritás figyelembevételével számította ki, hogy a búza