Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 111 Ezekből folyóan egyfelől az alperesnek fenti felülvizsgálati panasza a fennforgó körülményekre való tekintettel megállható alappal nem bír ; másfelől pedig az a felülvizsgálati panasza hogy anyagi jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak olyan értelmű ítéleti döntése, amely szerint alperes a tényleges kár bekövetkeztére való tekintet nélkül köteleztetett kártérítésre, alaptalan. További felülvizsgálati panasza az alperesnek az, hogy felperes avval, hogy kereseti kárkövetelése megítélését arra való tekintet nélkül igényli, hogy az alperes szerződésszegésének okozati folyományaként tényleg szenvedett-e kárt vagy sem? lényegileg olyan mérvű kötbérkövetelést kíván érvényesíteni, amely óriási mérvénél fogva az ő (az alperes) gazdasági tönkretételét eredményezné. Ezen — az alperes felülvizsgálati vitatása szerint — kötbérnek tekintendő kárkövetelésnek megítélésével tehát a fellebbezési bíróság jogszabálysértést követett el. Ez a felülvizsgálati panasz már annálfogva minden jelentőségét veszti ; mert a kereseti árkülönbözeti kárkövetelés határozott szerződéses kikötésen alapulván és mint ilyen levén a bíróság által vita esetén méltatás és bírálat tárgyává teendő, kötbérkikötésnek semmiképpen nem minősíthető ; ebből pedig okszerűen következően a kötbér nem mérséklése miatti alperesi felülvizsgálati panasz tárgytalan is. Ugyanebből az okból alaptalan az alperesnek az a most említettekkel kapcsolatos további felülvizsgálati panasza is, hogy anyagi jogszabályt sért a megtámadott fellebbezési bírósági ítéletnek a kamatokra vonatkozó rendelkezése, annálfogva ; mert — a felülvizsgálati vitatás szerint — kötbérnek tekintendő kereseti követelés után kamat egyáltalán nem igényelhető. De alaptalan az alperesnek az a felülvizsgálati panasza is, hogy : az 1923. évi szeptember 30-ik napjánál későbbi búzaárhoz viszonyított árkülönbözet megfizetésére kötelező fellebbezési bírósági ítéleti döntés anyagi jogszabálysértéssel történt, mert ő (az alperes) a kapott előlegnek, a nem szállított búzamennyiségre eső részét (6.000,000 koronát) az említett időpontban, az e részben nem vitás tényállás szerint a felperesnek visszafizette és ugyanekkor a kötlevél vonatkozó kikötésének megfelelően bejelentette a felperesnek azt, hogy a perbeli 600 q búzamennyiséget szállítani nem tudja. Alaptalan pedig ez a felülvizsgálati panasz már azért ; mert a szállítás megtagadásának az alperes részéről való ez a tényleg megtörtént bejelentése a kir. Kúriának már említett feloldó végzésében elfoglalt, ezúttal is irányadó jogi álláspontja szerint : őt (az alperest) jogszerűen nem mentesítő okra való