Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

110 Hiteljogi Döntvénytár. Ezt a most ismertetettt új kifogásbeli előadását az alperes az egész eddigi eljárás során fel nem hozta ugyan, hanem csak felülvizsgálati kérelmében kívánta érvényesíteni, mégsem volt az pusztán a Pp. 535. §-a alapján mellőzhető azért, mert ha a fentidézett jogszabálynak alkalmazhatásáról a kereseti kárkövetelés elbírálásánál szó lehetne, más szóval, ha az említett jogszabálynál fogva a perbeli ügylet magábanvéve tilos ügyletté válna, úgy ez a körülmény, mint az eljárás bármely szakában érvényesíthető, mindenesetre a felülvizsgálati kérelemben is felhozható volna. A jelen perben azonban nem arról van szó, hogy megengedhető volt-e az alperes részéről az akkor még érvényben volt 3678/1917. M. E. számú kormányrendelet értelmében búzának hatósági engedély nélkül mástól továbbeladás céljából való megvétele vagy nem? hanem arról, hogy marasztalható-e az alperes, mint eladó, a felperessel, mint vevővel, minden kétségenkívül jogérvényesen létrejött kötlevél szerint megkötött és az itt is irányadóan megállapított tényállás szerint csak részben teljesített perbeli adás-vételi szerződésnek vonatkozó kikötései alapján a szerződésszerinti adás-vételi ügyletnek szerződésellenesen nem teljesített részére esőén a felperes által végeredményében fenntartott vételárkülönbözeti kárkövetelés megfizetésében vagy nem? Minthogy pedig a fennforgó peres esetben — miként ezt már a kir. Kúria a jelenlegivel teljesen hasonló természetű előző perekben hozott ítéleteiben már ismételten kimondotta — alperesnek szóbanlevő árdifferenciális kártérítési kötelezettsége magából az annak alapjául szolgáló nem vitás tartalmú kötlevélnek a kikötéseiből folyik, arra való tekintet nélkül, hogy érte-e a felperest a szerződés nemteljesítéséből kifolyóan tényleg kár vagy nem? kivételével a szerződésben meghatározott és ennek idejekorán való bejelentésétől feltételezett vétlen eseteknek, amilyen eset azonban a kir. Kúria feloldó végzésében foglalt jogerős megállapításnál fogva ezúttal fenn nem forog ; ennélfogva az alperes vitatta fenti jogszabály a fennforgó esetben nem állhatja útját a felperes fenntartott kárkövetelése érvényesítésének; — és minthogy a felperes — a perben is kezdettől fogva mindvégig fenntartott álláspontja szerint — arra való tekintet nélkül igényli fenntartott kereseti kárkövetelését, hogy az alperes nemteljesítéséből kifolyóan merült-e fel kára vagy nem? — a kir. Kúriának a fentemlített perekben hozott ítéleteiben elfoglalt és az ebben a perben irányadó tényállás mellett ebben a perben is mértékadó jogi álláspontjánál fogva a jelen perbeli kötlevélnek is teljesen azonos rendelkezéseinél fogva a felperes részére biztosított kárigény érvényesítése nem tehető függővé a tényleges kár bekövetkezéseitől.