Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
Hiteljogi Döntvénytár. 101 alakulat, rendszerint csak bizonyos állandóság feltevésében keletkezik. Az állandóság a helyiség közösségével adott helyzeten túlmenő valóságos közös működés szándéka nélkül a megállapított pontozatok szerint létesült társulás tehát csak olybá vehető, hogy az alperes a fennállott saját vállalatihoz csendes társul vette a közös használatra helyiséget rendelkezésre bocsátó és a saját külön vállalatát a közös helyiségben az alperestől teljesen függetlenül továbbfolytató felperest. Ez állásfoglalás megdöntésére pedig a szerződésnek a társulás feltételeire vonatkozó ismertetett kikötésein felül az arravonatkozóan megállapított tényállásra sem lehet sikerrel hivatkozni, hogy a felperes az Energia-vállalat üzletmenetében némi tevékenységet is fejtett ki, az alperes eljárásába is beleszólt és az eredményről elszámolást is kapott, mert mindez a helyiség közösségéből és a felperes csendestársi érdekeltségéből is okszerűen folyik és így nem alkalmas a közkereseti társaság szükségkép való keletkezésének megállapítására. A csendes társ pedig nem válik a társulása előtt is fennállott egyéni cég kifelé is jelentkező társtulajdonosává, a régi egyéni cég vállalati neve nem alakul át a társak közös cégévé és így az alperes, akinek az egyéni tulajdonában volt vállalat nevéhez való egyedüli jogosultsága a felperessel az ismertetett módozatok mellett való társulása révén sem szűnt meg, a Tvt.' sérelme nélkül tovább használhatta az «Energia» vállalati elnevezést a közös helyiségből elköltözése és a társasviszony megszüntetése után is és így azt sem sérelmezheti az «Energia» cégmegjelöléshez semmi igényt nem szerzett felperes alaposan, hogy az alperes az «Energia»-vállalatnak új helyiségbe költözését hirdette. Mindezekhez képest tehát az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni és a megtámadott ítéletnek a kereseti kérelemre vonatkozó része megváltoztatásával a felperesnek a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényre alapított keresetét jogalap hiányában elutasítani kellett. II. A felperes az alperesssel való csendestársi viszonyának megszüntetésére vonatkozó megegyezés után, de a társasviszony valósággal megszűnése előtt az addig folytatott saját üzletkörét az alperessel való társulás alatt megismert új üzletkörre is kiterjesztendő, arra jogosító iparigazolványt szerzett és a tényleges különválás után nem vitásan folytatta is a közös helyiségükben működött «Energia»-vállalat üzletkörével azonos üzleti működést. Az üzletkör ily kiterjesztése végett tett előkészítő cselek-