Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

98 Hiteljogi Döntvénytár. a kötvényt az ügylet egész lényeges tartalmára vonatkozó megállapodások feltüntetésével kiállította, sőt főügynökségének a biztosított részére való kézbesítés végett ki is adta, nincs hatálya az ajánlatban foglalt annak a kikötésnek ( . . . Mint a címben. . .). Ennek a kikötésnek helytállása esetén ugyanis a biztosítót végeredményben arra kellene jogosultnak tekinteni, hogy a törvényes kellékek fennállása folytán tulajdonképpen már létrejött ügylet hatálybalépését egyoldalúan határozza meg, illetve hogy attól a nélkül, hogy a szerződés érvénytelenségének valamely az anyagi jog által elismert esete fennállana, egyoldalúan elálljon. Ez pedig a Kt. 472. §-ának rendelkezéseivel, mely a biztosítottaknak, mint a biztosítótársasággal szemben gazdaságilag gyengébb félnek védelmét célozza, nyilván ellentétben áll. Alapos tehát a felperesnek arra irányuló panasza, hogy a fellebbezési bíróság a fentebb idézett kikötésnek jogszabálysértéssel tulajdonított joghatályt s ezért az alperes a jogérvényesen létrejött biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeget a felperesnek megfizetni köteles. Tisztességtelen verseny. 62. A közkereseti társaság tagjai egymás irányában versenytársaknak nem tekinthetők; ilyen csak azonostárgyú vagy hasonlónemű más vállalat lehet. Az elsőrendű felperes be nem jegyzett közös (társas) cég, amely alatt az alperesek éveken át folytatták a kereskedelmi üzletet. — A megalakult közkereseti társaság feloszlatására a perben adat nem merült fel, úgyhogy ez. a társasviszony azalatt az idő alatt is fennállott, amely idő alatt az alperesek a kereseti kárkövetelés alapjául megjelölt cselekményeiket a felperes szerint [(Kúria 1930. máj. 21. P. VI. 4001/1929. sz.) Indokok: Az 1923 : V. tc. 1. §-ának második bekezdése értelmében szándékosság vagy gondatlanság esetében csak az e törvény értelmében «erre jogosult» követelhet attól, akinek magatartása a tisztességtelen verseny fogalmát megvalósítja, «abbanhagyást», és e törvény 35. §-ának első bekezdése értelmében az elmaradt nyereséget is magábanfoglaló kárának megtérítését. Az «erre jogosult» pedig, a Tvt. 30. §-ában foglalt rendelkezést is alapulvéve, csak a versenytárs, minthogy üzleti verseny csak versenytársak között állhat fenn ; következésképpen a Tvt. tiltotta cselekményekre vonatkozó rendelkezések csak a versenytársakkal szemben alkalmazhatók.