Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 97 felperes részéről felhozottak nem alkalmasak annak pontos és összegszerű igazolására, hogy mily mérvű kára áll közvetlenül összefüggésben az alperes károsító tényével: a kir. Kúria a Pp. 271. §-a alkalmazásával állapította meg a kereset 1—3. pontjaiban érvényesített kárigény címén a felperest alperessel szemben jogszerűen megillető méltányos kárösszeget 540 pengőben. Életbiztosítás. 61. Érvénytelen az ajánlatban foglalt olyan kikötés, hogy a biztosítási szerződés létrejöttéhez az is szükséges, hogy a biztosító a biztosítottat az ajánlat elfogadásáról az erre megállapított 45 napon belül a kötvény felmutatása útján vagy más módon értesítse és hogy e nélkül a szerződés létrejöttnek akkor sem tekinthető, ha a biztosító az ajánlatot a kötvény kiállítása mellett elfogadta. Az alperes biztosító a biztosított ajánlatát elfogadta, a kötvényt főügynökségének a biztosított részére való kézbesítése végett ki is adta, de azzal védekezik a perben, hogy az ajánlat szerint a biztosító a biztosítottat az ajánlat elfogadásáról az arra megállapított 45 napon belül kell, hogy értesítse, mert e nélkül a szerződés létrejöttnek akkor sem tekinthető, ha a biztosító az ajánlatot a kötvény kiállítása mellett elfogadta. — A Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett az alperest a címbeli állásponthoz képest marasztalja- (Kúria 1930. jún. 12. P. VII. 3518/1929. sz.) Indokok : A Kt. 472. §-a szerint biztosítási ügyleteknél a felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire nézve a biztosítási szerződés feltételei csak annyiban szolgálnak irányadóul, amenynyiben a törvényben megállapítva nincsenek. E szabály értelme szerint a biztosító a biztosított hátrányára oly jogokat, melyek a törvény kényszerítő jellegű szabályaival ellenkeznek, joghatályosan ki nem köthet. A Kt. 468. §-a értelmében a biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges, mellyel egyenlőnek tekintendő a biztosító által kiállított kötvény. Ebből az következik, hogy ha a biztosító az ajánlat elfogadásával a kötvényt kiállította és az anyagi jog szabályai szerint az ügylet érvénytelenségét előidéző körülmények fenn nem forognak, a biztosítási szerződés létrejött s a törvénynek már idézett, kényszerítő jellegű szabálya folytán a szerződés jogérvénye valamely a biztosítástól függő, további egyoldalú jogcselekmény teljesítéséhez joghatályosan nem fűzhető. Azzal a ténnyel szemben tehát, hogy a fennforgó esetben az alperes biztosítótársaság a biztosított ajánlatát elfogadta, Hiteljogi Döntvénytár. XXIII. 7