Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
96 Hitel jogi Döntvénytár. bírósághoz már megküldte a H •/. jelű megszüntető kérvényt, akkor már neki is módjában s így kötelességében is állott annak elintézését szorgalmazni. Ebből folyik, hogy az alperes ettől fogva csak azért a kárért felelhet, amely a fentkiemeltek szerint a végrehajtás , Megszüntetése esetén is elhárít hatatlanul folyik a végrehajtás foganatosításának tényéből. II. E szemszögből vizsgálva a kereseti kárigény egyes tételeit, a fellebbezési bíróságnak azt a döntését, hogy utánjárási és ügyvédi költség tekintetében csak 60 pengőt ítélt meg, az e címen támasztott további igényt azonban elutasította, a kir. Kúria is helyesnek látja. Ugyanis a felperes a per során, noha az igény alapjául szolgáló tényállás előterjesztése a követeléssel fellépő fél feladata, egyáltalában nem részletezte, hogy miként áll elő a 15. alatt felsoroltakat meghaladó igénye, midőn pedig maga a tényállítás is hiányzik, sor sem kerülhet az igény jogszerűségének és összegszerűségének bizonyítására. III. Ha a felperes tervezte házépítés valóban azért hiúsult meg, hogy a községi képviselet az 1927. szeptember 12-i keletű H-/. jelű miniszteri rendeletben a lakásépítő állami kölcsön folyósításának feltételéül szabott készfizető kezességet a felperesért a végrehajtás foganatosításáról szerzett tudomása miatt nem vállalta, úgy helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy ez a körülmény nem minősül az alperes jogellenes tényéből eredő elháríthatatlan következménynek, mert a képviselőtestület ez elhatározásának oka a felperes szerint a végrehajtás foganatosításának ténye lévén, ez akadályt maradék nélkül megelőzhette volna a feloldás kisürgetésévei és a bizalmatlanság okát elháríthatta volna az alperesi levél bemutatásával. A keresete 4. és 5. pontjában érvényesített és a fellebbezésében felemelt igénye elutasítását tehát a felperes sikertelenül támadja. IV. A fellebbezési bíróságnak a rendelkezésére állott peradatok okszerű és iratszerű méltatásán alapuló megállapítása az, hogy a felperes lejárt tartozásai ttlj< sítésében tanúsított késedeleme és az általános, valamint a helyi kedvezőtlen gazdasági viszonyok már a végrehajtás foganatosítása előtt is arra vezettek, hogy a felperes nem juthatott további áruhitelhez és forgalma megcsappant. Felperesnek ezt a helyzetét azonban a jogtalanul kért végrehajtás foganatosítása a fentkifejtettek érteimében szükségkép elháríthatatlanul súlyosbította, minek fejében tehát a felperes jogszerűen igényel kártérítést ; minthogy azonban a
