Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

82 Hiteljogi Döntvénytár. Társaság. 50. Az ügyvitelből kizárt tagnak is joga van a társasági tagokra nézve egyébként is közös okiratoknak tekintendő társasági könyveket és iratokat bármikor megtekinteni és azokból mérleget készíteni. A peresfelek 12 évre terjedő időre egymással társasviszonyba léptek oly kikötéssel, hogy az alperes fogja a vállalat összes ügyeit vinni. A társasági szerződés tartalmazza, hogy a felpereseknek jogukban áll a számadások megejtése céljából az összes iratokba, könyvekbe, levelezésekbe betekinteni, azokból jegyzeteket készíteni. Az alperes álláspontja szerint a felperesek ezt a jogukat csak egy-egy számadási év bezárásáig gyakorolhatják. A felperesek a számadások felülvizsgálati jogának megállapítására indítanak pert. — A Kúria a keresetnek helyt ad. ^ ^ p Jy 7g38^m ^ Indokok : A társasviszony természetéből következik, hogy miután a társasági ügyvitel körül mindegyik társ egyenlően érdekelve van, a társak mindenkor ellenőrizhessék az ügyvivő működését. E végből az ügyvitelből kizárt tagnak is joga van a társasági tagokra nézve egyébként is közös okiratoknak minősülő társasági könyveket és iratokat bármikor megtekinteni és azokból saját tájékozása céljából mérleget készíteni. Nincs ugyan kizárva, hogy az egyes tag ebbeli jogáról kölcsönös megállapodással akár egészben, akár részben lemondhasson, ámde ennek a lemondásnek kifejezettnek kell lennie. Ilyen lemondás azonban az A •/• alatti szerződésben nem foglaltatik, sőt az A •/. alatti szerződés 13. §-ának tartalma nem hagy fenn semmi kétséget abban a tekintetben, hogy a szerződő felek a nem ügyvivő felperesek részére a társasági ügyvitel ellenőrzésére vonatkozó jogukat a fentebb kiemelt általános jogelvekkel megfelelően szerződésileg is biztosítani kívánták. Minthogy pedig a felhívott szerződés oly korlátozást nem tartalmaz, hogy a felperesek e jogukat csak egy-egy számadási év bezárásáig gyakorolhatják, a felperesek a számadásoknak utólagos felülvizsgálatát és e célból a társasági könyveknek, iratoknak és levelezéseknek a számadási év letelte után bármikor leendő megtekintésétől sem zárhatók el. Az alperesnek a fent kifejtettekkel ellentétes felülvizsgálati érvelése tehát nem helytálló és a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amellyel felpereseket az alperessel szemben az 1924—1925. üzletévi számadások megvizsgálása céljából a vonatkozó társasági könyvek, iratok és levelek megtekintésére feljogosította, anyagi jogszabályt nem sért.