Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

72 Hitel jogi Döntvénytár. déses ár nincs, de a felek között az egységárra vonatkozólag utólagosan sem jött létre valamelyes megállapodás. Ezek hiányában tehát szükségessé vált a felperes részéről teljesített többlet-munkálatokért járó ellenszolgáltatásnak bírói megállapítása, a felek által szolgáltatott és esetleg még szolgálta­tandó összes perbeli adatok méltatásával annak figyelembe­vételével is, hogy a teljesítés idejében és helyén a szóbanforgó munkálatokért mi volt általában a szokásos díj. II. (Kúria 1929 máj. 2. P. VII. 1295/1929. sz.) Indokok : Az alperesek útépítési vállalkozók, tehát azok az előnyök, melyeket a felperes részükre eljárása útján bizto­sítani kívánt, kétségtelenül útépítésekkel álltak összefüggésben, melyeknek vállalatba adása pedig, — ha közutak építéséről van szó, — hatósági teendő. A felperes nyugalmazott főispán és ezért, ha a szerződés szavaiban nem is jut nyilt kifejezésre, annak értelme szerint mégis kétségtelen, hogy ebből eredő összeköttetéseit kívánta az alperesek vállalkozása céljaira az ezek által kötelezett ellen­érték fejében kihasználni. Ezek szerint a felek ügylete tiltott cél megvalósítására irányul, az ily ügyletből pedig az anyagi jog szabályai szerint kötelezettség nem származik. Nincs ezzel szemben súlya a felperes amaz előadásának, hogy a közutak vállalatba adásánál a hatóságok előtt végzendő oly teendők is fordulnak elő, melyek a törvény által nem tiltat­nak, és ő a szerződés kifejezett szavai szerint éppen ezekre, a szerződésben «legalis»-nak nevezett teendőkre vállalkozott. A közutak vállalatba adása, építése körül kifejtendő ható­sági teendők ugyanis törvényes szabályok által meg vannak hatá­rozva s ezeket a szabályokat a hatóságok minden közbenjárás nél­kül is szemmel tartani kötelesek. Ezek figyelembevételére irányuló közbenjárásra tehát a felek megállapodása nyilván nem vonat­kozhatott és a szerződésben a «legalis» szó használata nem egyéb, mint elleplezése a valódi, törvény által tiltott célzatnak. Nincs jelentősége a felperes amaz előadásának sem, hogy az általa a szerződés szerint teljesítendő tevékenység nemcsak köz­utak, hanem magánutak építésére is vonatkozott s ebben a vonat­kozásban nemcsak a hatóságokkal való összeköttetését, hanem egyéb, magánosokkal való ismeretségét is felhasználhatta és a felek szerződése ebben a részben tiltott eljárásra nem irányulhatott. A felperes ugyanis a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt

Next

/
Thumbnails
Contents