Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

66 Hiteljogi Döntvénytár. kamatmentes kölcsönül ismerik el az összegeket, a megalakult rtg mérlegében «különféle kölcsönök s különféle hitelezők* cím alatt feltüntetett összegekben a munkások által befizetett összegek bennfoglaltatnak. A 293 munkás ebben a perben követeli ezeket az összegeket a rtg-tól átértékelve vissza. Alperes ellen azonos tárgyú 10 per folyik még. — A Kúria a címbeli elvi álláspont ki­jelentésével s az alperességi kifogás elvetésével, a fellebbezési bíróság ítéletét a jogalap megállapítására nézve nem érintve, azt az átértékelés mértéke kérdésében feloldja, az összes figyelembeveendő körülményeknek a konkrét eset minden vonatkozására kiterjedő megjelölése mellett. (Kúria 1929 márc. 14. P. II. 61/1929. sz.) Indokok : Alap nélkül vitatja az alperes, hogy a felperesek a keresetük felajánlásával nem az alperessel, hanem a M— munkások szövetségével jutottak jogviszonyba. A befizetéseknek a hirdetményeken s átvételi elismervé­ny eken kamatmentes kölcsönként történt megjelölése és el­ismerése ; — a befizetett összegeknek az üzleti mérlegben — különféle kölcsönök és különféle hitelezők címén — teherként való feltüntetése s a részvények szolgáltatásának kijelentése pedig kizárja azt, hogy a felperesek által szolgáltatott összegek a munkásotthon céljaira tett önkéntes vissztehernélküli ado­mányoknak tekintessenek. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperesek a túlműszakból származott s összegszerűleg nem vitás készpénzkeresetüket kamatmentes készpénzkölcsön­ként bocsátották az alperes rendelkezésére. Minthogy az alperes nem is állította, hogy az egyes helyi csoportoknak a befizetések arányában részvényeket adott, a nem kamatozó készpénzkölcsön pedig bármikor felmondható, — helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése is, hogy a fel­pereseknek a jelen keresettel érvényesített kölcsönköveteléseit az alperes a felpereseknek visszafizetni köteles. Az 1928 : XII. tc. 5. §-ában foglalt rendelkezésnek meg­felel a fellebbezési bíróság vonatkozó helyes indokaiból elfog­lalt az a jogi álláspont, amely szerint a kereseti követelés átérté­kelésének elvileg helye van. Ellenben a fellebbezési bíróság az átértékelési kezdő idő­pont alapulvételénél nem volt figyelemmel arra, hogy a korona értékcsökkenéseért az adós jogszerint csak attól az időponttól kezdve felel, amelyben a kölcsönösszeg az adós rendelkezése alá jutott. Ez pedig az adott esetben az irányadó tényállás sze­rint, a fellebbezési bíróság által számításának alapjául elfoga­dott időpontnál több hónappal későbben történt. A fellebbezési bíróság nem vizsgálta s mérlegelésének a körébe nem vonta az alperes által felhozott azt a körülményt, hogy az alperes ellen a mostanival azonos tárgyú 10 per van /

Next

/
Thumbnails
Contents