Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Híteljogi Döntvénytár. 63 Uzsoraügylet. 30. 8 °/o-ot meghaladó kamat kikötése magábanvéve az ügyletet uzsoraügyletté nem teszi, ha a hitelező egyúttal az adós szorultságát ki nem használta. A Hj. Dtár XX. 8. a. közölt esetben, melyben szintén búzakölcsönröl volt szó, csak 8 % ítéltetett meg, s az azonfelül levont kamatok a tőke lerovására számíttattak. Az u. o. 85. a. közölt esetben szintén búzakölcsönre nézve kimondatott, hogy az 1877 : VIII. tc.-be ütközik a 8 %-ot meghaladó kamat kikötése, tekintet nélkül arra, hogy a kikötött kamat az országban szokásos kamat mértékén alul van. Az alábbi esetben az alperesek 1924-ben 48 q búzát vettek kölcsön a felperestől, ebből azonban csak 40 q-t kaptak meg, mert a felperes 8 q-t a kölcsön után kamat fejében előre levont. A Kúria uzsoraügylet fennforgását nem állapítja meg, mert ennek csak akkor volna helye, ha a törvény által meg nem engedett kamat-kikötésén felül a felperes az alperesek szorultságát is kihasználta volna ; kimondja, hogy a 8 %-on felül előre levont kamat a tőkéből lerovottnak tekintendő, s hogy a tőke után a felperest kárkamat illetné meg, de csak 8 % kamat megítélését kérte. (Kúria 1929 márc. 6. P. VII. 2982/1928. sz.) Indokok : A búzakölcsön tekintetében téves ugyan a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az ügylet uzsoraügylet, mert ha a kölcsönről kiállított 4 •/• alatti okiratban kikötött kamat a törvény által meg nem engedett kamatnak volna is tekinthető, — az ügylet még akkor is csak úgy volna uzsora ügyletnek minősíthető, ha a hitelezés — az 1883 : XXV. tc. 1. §-ának megfelelően az alperesek szorultságának, könynyelműségének vagy tapasztalatlanságának felhasználásával történt volna, azonban errenézve semmi tényállás nincs megállapítva s ilyen tényállás meg nem állapítása miatt panasz sincs. A fellebbezési bíróságnak a búzakölcsönre vonatkozó döntése ennek ellenére sem sérti az anyagi jogot a következő okokból. Az 1877 : VIII. tc.-nek a kir. Kúria 35. számú döntvénye értelmében érvényben levő 5. §-ának 3. bekezdése értelmében a törvényben meghatározott mértékben, tehát a maximális 8%-on felül előre levont kamat a tőkéből lerovottnak tekintendő. A tőke után a felperest az 1923 : XXXIX. tc.-ben meghatározott kárkamat illetné meg, de minthogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében csak 8% kamat megítélését kéri és minthogy az alperesek az általuk meg nem támadott döntéssel a most meghatározott tőkénél nagyobb tőke megfizetésére köteleztettek, a fellebbezési bíróság döntése ellen irányuló felperesi felülvizsgálati támadás a fellebbezési bíróság téves kiindulási pontja ellenére sem vezethetett sikerre.