Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 59 azok az ellenfelei, az alperesek ellen a már bírói döntés tárgyává tett abbanhagyási jogigényt meghaladó kártérítési és a nem vagyoni kárért járó elégtételi követelést nem érvényesíthet. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a felperesnek az alperesek e vagyoni felelősségé tekintetében a rendes bíróság előtt indított keresete folytán az alpereseknek kártérítési és a nem vagyoni kárért járó elégtételi kötelezettségét megállapította, a fennebb megjelölt irányadó jogszabályokba ütközik, ebből kifolyólag az alpereseknek idevonatkozóan előterjesztett felülvizsgálati panasza alapos. Ennélfogva az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt adni kellett. II. (Kúria 1929 febr. 8. P. IV. 6001/1928. sz.) A kir. Kúria : A közigazgatási hatóságnak a fölött a kérdés fölött való végérvényes döntéséig, hogy a F. és W. G. m. b. H. cég részéről gyártott és Németországban . . . szám alatt a németbirodalmi szabadalmi hivatalnál történt bejegyzés mellett 1928. évi október hó 1. napja óta mintaoltalom alá helyezett «B.» név alatt forgalomba hozott, eredeti villanylámpáknak Magyarországon való árusításával szemben is a felperest, aki a lámpák tekintetében a «B.» lámpa» kifejezést, mint szóvédjegyet, a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1926. évi december hó 26. napján a maga részére lajstromoztatta, e védjegy kizárólagos használati joga megilleti-e, a felülvizsgálati eljárást felfüggeszti és a közigazgatási hatóság előtti eljárás megindítására, valamint e megindításnak a kir. Kúria előtt való igazolására felperes részére 30 napi záros határidőt tűz. Indokok: E tényállás alapulvételével — tekintettel arra, hogy az 1890 : II. tc. 29. §-a értelmében a fölött a kérdés fölött, vájjon megillet-e valakit a védjegy kizárólagos használati joga, valamint ennek a jognak elsőbbsége és átruházása fölött a m. kir. kereskedelemügyi miniszter határoz, és tekintettel arra, hogy ennek a pernek eldöntése a rendelkező részben megjelölt körülménytől függ, amelynek megállapítása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, figyelemmel arra is, hogy e tekintetben a közigazgatási hatóság előtti eljárás még megindítva nem lett, de a vitatott körülmény tekintetében a kérdés eldöntése a felperesnek áll érdekében — a Pp. 234. §. első és második bekezdése alapján a rendelkező rész értelmében kellett határozni.