Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
-48 Hiteljogi Döntvénytár. szolgáló zálogjoga nem szűnt meg ; a felperest tehát a zálog feltétlen visszaszolgáltatására irányuló keresetével a fellebbezési bíróság ítéletének a keresetre vonatkozó részében megváltoztatásával el kellett utasítani. Ugyancsak a fent kifejtettek alapján az alperesnek a szerződés még teljesítetlen része tekintetében az előbbi állapot helyreállításához való jogát meg kellett állapítani és ennek folyományaképpen a fellebbezési bíróság ítéletének a viszontkeresetre vonatkozó részében is részben megváltoztatásával az alperes viszontkeresetének részben helyet kellett adni. A bécsi kifizetésért magyar koronában adott ellenértékmennyiség tekintetében nem vitás felerészének teljes — 100 °/0-os átértékelésére vonatkozó viszontkereseti kérelme ugyanis nem helytálló, mert a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt a kir. Kúriának az 1928 : XII. tc. 12. §-ára alapított megítélése szerint az eset körülményeinél fogva nem lehet egészen a felperes terhére róni. Ugyanis a felperes a nem vitás tényállás szerint teljesítési késedelmét csekkek szolgáltatásával igyekezett elhárítani, majd ennek sikertelensége folytán zálogadással enyhítette, mulasztását tehát nem lehet vétkesnek tekinteni, másrészt a perben nem is merült fel adat arra, hogy a felperes a kezéhez jutott pénzösszegeket a pénzromlástól egészben meg tudta volna óvni; — viszont az alperes a felperes teljesítési késedelmének következményeit csak több mint félév múlva vonta le akként, hogy a jelen per során az ügylettől elállva, viszontkeresetében a szerződés még teljesítetlen részére nézve az előbbi állapotba való visszahelyezést követelte, már pedig a pénz értékcsökkenése főként ez alatt a félév alatt követlezett be; mindezek figyelembevételével pedig a méltányosságnak az felel meg, hogy a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt a felek egyenlő arányban viseljék. Minthogy pedig a megítélt összegnek kifizetésével az alperesnek a szerződésből származtatható mindennemű követelése és ezzel kapcsolatosan zálogjoga is megszűnik, az anyagi jogi szabályok értelmében azt ki kellett mondani, hogy a megítélt összeg ellenében az alperes a zálogul szolgáló értékpapírokat és külföldi pénzt a felperesnek visszaadni tartozik. A külföldi pénz után a felperes kamatot csak a kereset kézbesítésétől követelhet. A lejárathoz nem kötött követelés biztosítására szolgáló zálogot ugyanis a hitelezőnek akként kell birtokában tartani, hogy azt az adósnak fizetése ellenében bármikor visszaadhassa, ily esetben tehát a hitelezőnek a zálogul szolgáló külföldi pénz kamatoztatása módjában nem áll; ez indokolja a zálogul szolgáló dollárösszegeknek a kereset kézbesítéséig terjedő kamatmentességét. A keresetből azonban nyilvánvalóvá lett, hogy a felperes a
