Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
Hiteljogi Döntvénytár. 49 zálogot nem szándékozik kiváltani, és így a kereset kézbesítésétől kezdve egész a jelen ítélet kihirdetéséig, amelyet követően az alperes a zálogot ismét a felperes fizetése esetére készenlétben tartani tartozik, a szóbanforgó dollárösszeg kamatoztatásának nem volt akadálya ; ez indokolja a kamatnak csupán a jelen ítélet kihirdetéséig való számítását. A zálogul szolgáló dollárösszegnek az említett időtartamra az alperes részére megítélt kamat mértékével egyezően évi 5 °/0-kal számított kamata, mint a zálog gyümölcse, szintén zálogul szolgál, és része annak az értéknek, amelynek ellenében a felperes a marasztalási összeget az alperesnek megfizetni köteles. Egyoldalú szerződés. 24. Ha ez nem tartalmaz időhatározást a jogosítottnak nyilathozására nézve, a kötelezett neki a nyilatkozásra megfelelő határidőt szabhat, s ennek eredménytelen elteltével felszabadul. A felperes azon az alapon követeli részvények kiadását az alperestől, hogy ez kötelezte magát, hogy ha bizonyos részvénymennyiséget megszerez, a megszerzett részvényekből 40 darabot átlagos beszerzési áron. neki átenged. A felperes nem vitásan csupán jogosítva volt az említett részvények átvételére, de nem kötelezve. A megállapodásban nem volt határidő megszabva a felperes jogának gyakorolhatására. j Az alperes a részvénymennyiség első két tételének megszerzése után a harmadik tétel árverésre bocsátása következtében az árverés előtt 3 órával lejáró többnapi határidő kitűzésével írásbeli nyilatkozatot kívánt a felperestől arranézve, hogy ha az alperes venné meg az árverésen a részvényeket, gyakorolni fogja-e említett jogát. A felperes nem nyilatkozott. — A Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperes szerződéses kötelezettsége alól felszabadult, ezért felperest keresetével elutasítja. (Kúria 1929 márc. 22. P. IV. 3914/1928. sz.) Indokok : A jogügylet visszterhes, de egyoldalú szerződés volt. Ha az egyoldalú szerződés nem tartalmaz időhatározást a jogosítottnak arra a nyilatkozatára nézve, hogy a szerződésen alapuló jogát gyakorolni kívánja-e vagy sem, az anyagi jog szerint a kötelezett erre a nyilatkozatra a jogosítottnak megfelelő határidőt szabhat és a határidő eredménytelen elteltével kötelezettsége alól felszabadul. Az alperes az idézett anyagi jogi szabály értelmében szerződéses kötelezettsége alól felszabadult. Azt, hogy a nyilatkozatra felhívás megfelelő határidő kitűzésével történt-e és egyébként is megfelelő volt-e, az eset körülményéi alapján mindkét fél érdekére tekintettel a méltányosság szerint kell eldönteni. Hiteljogi Döntvénytár. XXII. ^