Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

H iteljogi Döntvénytár. 47 delemben van, késedelme miatt az alperes a*z ügylettől elállhat, és elállása következményeképpen a szerződés még teljesítetlen részére nézve az előbbi állapotba való visszahelyezést viszontkeresete értelmében követelheti; viszont követelésének kielégítéséig a kezén lévő zálogot visszatarthatja. Anyagi jogi szabály ugyanis, hogy a zálog a követelés mindenkori terjedelme szerint szolgál fedezetül akkor is, ha az adós kötelezettsége késedelme következtében módosul, és így az alperes zálogjoga nemcsak a szerződésből eredő követelésére, hanem arra is kiterjed, amit a szerződéstől elállása folytán a felperestől visszakövetel. A felperes az alapügyletben aira kötelezte magát, hogy 1,000.000,000 osztrák koronát, tehát valóságos pénzt fog az alperes bécsi hitelezőjéhez : a mellékbeavatkozóhoz eljuttatni. Mindaddig tehát, míg a szerződésben megjelölt külföldi pénz a mellékbeavatkozóhoz be nem folyt, a felperes magát olyannak, mint aki a szerződést teljesítette, nem tekinthette, de nem is tekintette, mert a szóbanforgó értékpapírokat és külföldi pénzt már a csekkek átadása után, akkor adta zálogul az alperes követelésének biztosítására, amikor az utalványozott banküzlet a csekkek egy részének beváltását fedezet hiányában megtagadta; a felperes tehát ezzel a tényével maga juttatta kifejezésre, hogy a csekkek átadását teljesítésszámba nem veszi és kötelezettségét megszűntnek nem tekinti. Az a kár, amely a felperest a szerződésszerű szolgáltatásához szükséges pénznek megszerzése körüli eljárásában érte, még részben is csak abban az esetben lenne az alperes terhére róható, ha a kár keletkezésére az alperes is közrehatott volna. Ámde a mellékbeavatkozó, mint pénzhitelező ezúttal fenn nem forgó eltérő megállapodás hiányában csak pénzszolgáltatást tartozott elfogadni, és így az a ténye, hogy a felperestől az alperessel való vonatkozó megállapodás nélkül a gírócsekket átvette és annak beváltására önként vállalkozott, részéről a felperes pénzszerzési műveleteiben való olyan szívességi közreműködésnek minősül, amelynek során elkövetett károkozó cselekményeiért ő maga esetleg felelősségre vonható, az alperes azonban, mint az említett pénzszerződési műveletektől mindenképpen távolálló, kártérítéssel nem tartozik. A jelen perben tehát közömbös annak az eldöntése, hogy vétkes-e és így kártérítési követelés alapjául szolgálhat-e a mellékbeavatkozónak az a ténye, hogy a felperestől kapott gírócsekket nem az utalványozó gíró- és pénztáregyletnél, hanem olyan banküzletnél mutatta be fizetés végett, ahol azt beváltás helyett megsemmisítették. Minthogy a kifejtettek szerint a felperes a szerződést egészen nem teljesítette, az alperesnek a szerződés biztosításául