Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

44 Hitéijogi Döntvénytár. II. (Kúria 1929 febr. 27. P. VII. 3298/1928. sz.) Indokok : Jóllehet a fennforgó esetben a biztosítási szerződés érvényességéhez a Kt. 468. §-a értelmében szükséges írásbeli szerződés, illetve az ezzel egy tekintet alá eső kötvény kiállít­tatott, a biztosítási ügylet jogérvényesen létrejöttnek mégsem tekinthető, mert hiányzik a feleknek e kötvény kiállításának alapjáúl szolgáló, a jogügylet minden lényeges kellékére kiter­jedő akaratmegegyezése. A felek között a biztosítási díj tekintetében megállapodás nem létesülvén, a Kt. 463. §-a szerint a biztosítási ügylet lényeges alkatelemének tekintendő e megállapodás hiányában biztosítási ügylet se létesült. Ezekhez képest az alperes a biztosítási szerződés létre nem jötte folytán a felperes kárának megtérítésére nem kötelező, tehát a fellebbezési bíróság a felperest keresetével az anyagi jog sérelme nélkül utasította el. III. (Kúria 1929 febr. 27. P. VII. 3262/1928. sz.) Indokok : A biztosítási kockázat viselésének kezdőpontja naptárszerűen meg nem határoztatott. A bírói joggyakorlatban kialakult és állandóan követett jogszabály értelmében ilyen esetben joghatályosan kiköthette a biztosító intézet (az alperes) azt, hogy az egyébként már joghatályosan létrejött biztosítási szerződés hatályát veszti, illetve nem létesültnek tekintendő abban az esetben, ha az első díj, a kötvény kiállítási és bélyegköltségekkel együtt a kötvény keltétől számítandó 30 napon belül egészen, tényleg be nem fizettetett. Minthogy a fennforgó esetben a biztosított esemény, habár a biztosítási szerződés jogérvényes megkötése után, de még azon időpont előtt következett be, amelytől kezdve az az alperesi intézet a biztosítási kockázatot a biztosítási feltételek értelmében viselni tartozott, — megfelel a keresk. törvény 505. §-ának 1. pontjában foglalt anyagi jogszabálynak a felleb­bezési bíróságnak arra alapított ítéleti döntése, hogy a hatályát vesztett perbeli életbiztosítási szerződés alapján a felperes a biztosítási összeget jogszerűen nem követelheti.

Next

/
Thumbnails
Contents