Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hitel jogi Döntvénytár. 4>! megtagadta azzal, hogy a díj összege magas. —27/. A biztosító nem köteles kockázatot viselni, ha az ajánlatban és kötvényben annak kezdőpontja naptár szerűen nincsen megjelölve, a feltételek pedig tartalmazzák, hogy a biztosítás létre nem jöttnek tekintendő, ha az első díj a kötvény keltétől számítandó határidőn belül be nem fizettetett s a biztosított esemény a díj befizetése előtt következett be. I. A peres felek úgy állapodtak meg, hogyha szakértőik a kár összegére megállapodni nem tudnak, az általuk választott elnök dönt; a megállapodás szerint úgy a szakértők, mint az elnök részletezett írásbeli feleletet tartoznak adni az abban pontonkint felsorolt körülményekre nézve. Az elnök bemutatott döntésében csak azt jelenti ki, hogy meghallgatta a károsultakat és a szakértőket és az összes körülményeket mérlegelve, állapította meg a kárösszeget. A kir. Kúria az elnök döntése félretételével a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja, mert a kárösszegre nézve egyéb tényállás megállapítva nincsen. II. A felperes ajánlata a biztosítási díjra nézve nem tartalmazott kikötést ; a kötvény átvételét megtagadta azzal, hogy a díj összege magas. A felperes a biztosítási összeg megfizetésére perli a biztosítót. •— A kir. Kúria a keresetet — egyezően a fellebbezési bírósággal — elutasítja. III. A kötvény a kockázat viselésének kezdőpontja naptárszerű meg jelölését nem tartalmazza, az abba is felvett általános feltételekben ki van kötve, hogy a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha az első díj a kötvény keltétől számított 30 napon belül be nem fizettetett. A biztosított elhunyt a biztosítási szerződés jogérvényes megkötése után, de még mielőtt az első díjat lefizette volna. — A Kiiria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. I. (Kúria 1929 márc. 7. P. VII. 3303/1928. sz.) Indokok : A perben ezidőszerint egyedül az a kérdés vitás, hogy az ügyben eljárt szakértő elnök döntése szabályszerűen történt-e. Ebből nyilvánvaló, hogy az elnök nem tett eleget a 10. alattiban előírt és ennek az okiratnak aláírásával magára is elismert, sőt még az ilyen kikötés nélkül is fennforgó indokolási kötelezettségének, s ezért döntése, illetőleg a döntésével létrejött kármegállapítás a per elbírálásának alapjául nem szolgálhat. Minthogy pedig ezek szerint a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel vette alapul a kárösszeg meghatározásánál az elnöki döntéssel létrejött szakértői megállapítást, és minthogy a kárösszeg megállapítása tekintetében egyéb tényállás megállapítva nincs, a fellebbezési bíróság végítéletét fel kellett oldani.