Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 41' részére ezen időpont után táppénz és élelmezési jegyek utaltattak ki. — A kir. Kúria — egyezően a fellebbezési bírósággal — a keresetet elutasítja. I. (Kúria 1929 márc. 12. P. II. 7066/1927. sz.) Indokok : Ellenkező jogszabály hiányában a szolgálatadó és a munkavállaló közötti szolgálati szerződés nemcsak írásban, hanem szóbeli megállapodással és a feleknek a körülményekből kivehető akaratelhatározása útján is létrejöhet, és a szolgálati szerződés feltételei a feleknek a körülményekből kivehető ügylet­kötő akarata alapján is megállapíthatók. Az ellenlevél aláírásának megtagadása dacára a felperes úgy tekintendő, mint aki szolgálatbalépése folytán az alkalmaz­tatási szerződésnek vele közölt feltételeit elfogadta. Ily körül­mények között az aláírás megtagadása olyan tiltakozásnak nem minősíthető, amely a szerződés közölt feltételei tekintetében azzal a jogkövetkezménnyel kár, hogy azok a felek közötti jog­viszonyban hatálytalanoknak volnának tekinthetők. Minthogy a felperes nem is állította, hogy utóbb a szerző­dés feltételeit megváltoztatták, a szerződés feltételei szerint a peresfelek között oly határozott időre szóló szolgálati szerződés jött létre, amely a határozott időtartam lejártával ellenkező megállapodás hiányában önként megszűnt volna. Alperes tehát lényegében a határozott időtartamra kötött ezt a szerződést a szerződéses időtartam lejártától kezdődő hatállyal szün­tette meg. A fellebbezési bíróság tehát jogszabálysértés nélkül mon­dotta ki, hogy a felperesnek egyévi felmondásra igénye nincs, s hogy a szerződéses illetményei sem illetik meg a felperest egy összegben, hanem a szerződésszerinti fizetési feltételeknek meg­felelő havi járandóságként, amint azt egyébként felperes minden hó 1. és 15. napján két részletben fizetendőleg szolgálatbalépése után maga is kérte. II. (Kúria 1929 márc. 21. P. II. 4932/1928. sz.) Indokok : A főorvosi vizsgálat eredményére való tekin­tettel s közvetlen főnökének fentírt nyilatkozata után a felperes jóhiszeműen feltehette, hogy nyugbérezése fog bekövetkezni; — és ha ezek után arra is tekintettel, hogy a megbetegedése óta már tényleges szolgálatot nem teljesített, — szolgálatból ki­maradt, ez a kimaradás igazolatlannak nem tekinthető. Alperes­nek azt az eljárását tehát, hogy felperest a szolgálati szabályzat

Next

/
Thumbnails
Contents