Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
Hiteljogi Döntvénytár. 31 szorítás áll fenn, hogy a marasztalás csak a követelésnek a csődtömegből ki nem kerülő részére szólhat. III. (Kúria 1929 jan. 15. P. IV. 2426/1928. sz.) Indokok : Alperesnek az az eljárása, hogy a saját személyes tartozásaival minden ellenérték nélkül a betéti társaságot terhelte meg, nyilván jogosulatlan volt és minthogy e jogellenes cselekmény egyfelől a betéti társaságot a kényszeregyességi eljárásba belesodorta, másrészt pedig azt eredményezte, hogy a fenti tartozásokért — a kényszeregyességben meghatározott 40 %-nak erejéig — a betéti társaság is felelőssé vált, nyilvánvaló, hogy a felperesek, mint a szóbanlevő betéti társaság kültagjai, alperesnek fent érintett vétkes eljárása folytán vagyoni sérelmet szenvedtek. Minthogy pedig az, aki valamelyes jogellenes tényével másnak vagyoni sérelmet okoz, kártérítéssel tartozik, a fenti tényállásból folyóan jogos a felpereseknek az a kereseti igénye, hogy alperes a jogellenes eljárásával nekik okozott kárt térítse meg. IV. (Kúria 1929 jan. 15. P. IV. 2641/1928. sz.) Indokok : A felperesnek az anyagi jog megsértése miatt támasztott panaszai alaptalanok. Tévesen vitatja a felperes azt is, hogy az alperes azon eljárása, hogy a társasviszonyból származtatott követelése iránt N. B. ellen pert indított és annak alapján részére bizonyos haszonrészesedés is megítéltetett, az alperes rovására eső oly jogellenes gazdagodásnak minősülne, amely a felperes által N. rendelése folytán ennek részére szállított áru vételáráért való felelősségét az alperesnek megállapítaná. Átértékelés: Kizárása Máv.-val szemben 17. /. annak kötelezése ellenében, hogy ez az eladónak számlakövetelését nyolc napon belül kiegyenlíti. — II. Az ebbeli késedelem vétlenségének megállapítása. A felperes 1923. végén vasúti talpfa eladására szóval tett ajánlatát az alperes Máv. írásbafoglalt feltételekkel elfogadta. Az egyik feltétel szerint a megállapított egységárak fixeknek tekintendők és a pénz romlása esetében sem valorizálhatok, de ezzel szemben a Máv. a felperes esedékes