Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

30 Hiteljogi Döntvénytár. való-e felpereseknek az az előadása, hogy a szerződő felek a D) jelű okiratban csak színleg szerepeltették G. L-t, a másodrendű alperes atyját társasági tag gyanánt, valóságban azonban a másodrendű alperes lépett be az elsőrendű alperes helyett új tagul a közkereseti társaságba, miért is a tényállásnak ebben az irányban való megállapítása hiányában az ügy a másodrendű alperest illetően a jogalap kérdésében való döntésre sem alkalmas. II. (Kúria 1928 dec. 20. P. N. 2490/1928. sz.) Indokok : . . . E tényállás mellett az alperesek felelőssége szempontjából figyelembe veendő, hogy a Kt. 138. §. alkalmazást nyer a már bejegyzett és közzétett betéti társaságba belépő új taggal szemben is, mert utóbbinak harmadik személyek előtt társasági tagként szereplése folytán a fennebbi felelősségnek törvényszerű indokoltsága a jóhiszemű harmadik személyek védelme szempontjából éppúgy fennáll, mint a betéti társaság keletkezésekor. Ezzel szemben nincsen jelentősége annak, hogy az alperesek kültagi belépését és a cégszöveg megváltoztatását bejelentő kérvény a cégbírósághoz már 1923. évi okt. hó 2-án beadatott, annál kevésbbé pedig, mert lényegtelen az, hogy alperesek a megfelelő kérelem előterjesztésére vonatkozó cégbírósági felhívást csak 1924. évi január hó 25-én kapták meg. Amennyiben a felperes kereseti követelésének egy része a fennebb megjelölt kereten kívül oly időben kötött ügyletből eredne, amikor még az alperesek társtagok nem voltak, ezért az alperesek a felperes irányában csak a Kt. 139. és 140. §-ainak korlátai közt tartoznak személyes felelősséggel. Azt azonban az alperesek tartoznak bizonyítani, hogy kikötött betéteiket befizették és a törvény ellenére nem csökkentették. Az erre vonatkozó tényállás tisztázása hiányában a fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása, hogy a Kt. 139. §-a negyedik bekezdésében meghatározott felelősség esetét fennforogni nem látja, sérti az anyagi jogot. Ezenkívül figyelembe veendő, hogy a társaság ellen elrendelt csőd folyamatban léte a társasági tag ellen a keresetet időelőttivé nem teszi, mert a Kt. 97. §-nak rendelkezéséhez képest az egyes tag magánvagyonából a kielégítésnek a társasági vagyonból ki nem kerülő követelésre való korlátozása nem akadálya annak, hogy a tag elleni igény még a csődvagyon felosztása előtt érvényesíttessék, hanem csupán az a meg-