Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. "29 I. (Kúria 1929 jan. 10. P. N. 2314/1928. sz.) Indokok : . . . Ebből a tényállásból kétségtelen, hogy elsőrendű alperes tagja volt a társaságnak és hogy ez a társasviszony nemcsak a szerződő felek által használt elnevezés szerint, hanem a Kt. 64. §-a által megszabott kellékek fennforgása alapján is közkereseti társaság volt. Ugyanis a társtagok képviseleti jogának érintett szabályozása, külön társasági vagyon megállapítása és a feleknek közkereseti társasági viszony folytatása iránt kifejezett határozott akaratnyilvánítása kizárja azt, hogy a felek csupán csendes társasági viszony megállapítását célozták volna. Ily ügy állás mellett nincsen jelentősége annak a nem tisztázott kérdésnek, hogy elsőrendű alperes a valóságban mennyiben vette igénybe azt a jogosultságát, hogy a társaság ügyeinek vitelébe befolyjon és a társaságot képviselje és hogy ekként harmadik személyek mennyiben szerezhettek tudomást az ő társtagi minőségéről. Következőleg annak sincsen jelentősége, hogy felperesek, akiktől a K. S. cég a kereset szerint az elsőrendű alperes társtagsága idejében vásárolta a kereseti árukat, nem tudták, hogy közkereseti társasággal állanak szemben, mert ha az elsőrendű alperes, mint az a fennebb kifejtettekhez képest kétségen kívül áll — valóban közkereseti társasviszonyban állott «K. S.» cég alatt K. S.-val, akkor harmadik személyekkel szemben való felelőssége szempontjából közömbös, vájjon az ügyletkötéskor ismerte-e a cégjegyzékből ki nem tűnő társasviszonyt. Ebben a tekintetben közömbös az is, hogy a közkereseti társaság a cégjegyzékbe bevezetve nem lett, amennyiben a közkereseti társasági tagnak harmadik személyek irányában á Kt. 88. §-ban megállapított felelőssége a törvény 16. és 4. §-a szerint a közkereseti társaság cégbejegyzésére vonatkozó törvényes kötelesség elmulasztása ellenére is beáll. A közkereseti társasviszony szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a fenntartott régi cégszöveg a társasági viszony létezésére utaló toldást nem tartalmaz, eltekintve attól, hogy a KT. 15. §-a kifejezetten megengedi, hogy az eredeti cég abban az esetben is tovább használtathassék, ha valaki egy fennálló kereskedelmi üzletbe társtagul belép. A másodrendű alperest illetően a felperesek 8. sorszámú előkészítő iratuk szerint már az elsőbíróság előtt előadták, hogy valóságban ez az alperes is a közkereseti társaságnak tagja volt. A fellebbezési bíróság nem tisztázta azt a kérdést, hogy