Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 23 az esetben egyetlen igazgatósági tagnak a társaság nevében tett jogcselekménye is kötelezi. Ezt az anyagi jogi szabályt hagyta figyelmen kívül a fellebbezési bíróság, amikor az alapszabályok vonatkozó tartalmának megállapítása nélkül arra az elsőbíróságéval egyező jogi álláspontra helyezkedett, hogy E. N. alperesi igazgatósági tagnak törvényes hatásköre ezen minőségében nem terjedt ki arra, hogy az alperesi társaság részére gyártelep építési tervek elkészítése iránti ügyleteket a társaságot kötelezően egymagában létesítsen. E. N.-nek az a cselekménye, hogy a meg nem támadott tényállás szerint az 1924. év nyarán, tehát abban az időben, amikor az alperesi részvénytársaság igazgatóságának tagja volt, a keresetben megjelölt építési terveket a felperestől átvette és az alperes részvénytársasághoz továbbította, kétségtelenül az alperes részvénytársaság nevében tett jóváhagyása annak a jogügyletnek, amelyet a meg nem támadott tényállás szerint E. N. az 1923. év végén vagy 1924. év elején, vagyis még abban az időben, amikor nem volt az alperesi részvénytársaság igazgatóságának tagja, az építési tervek elkészítésére vonatkozólag a felperessel, mint vállalkozóval, az alperes részvénytársaság nevében, de igazgatósági tagsági minőségének hiányában, az alperes részvénytársaságot nem kötelezően kötött. Ámde a fellebbezési bíróság, az idézett jogszabály figyelmen kívül hagyásából származott jogi álláspontjánál fogva, az alperes részvénytársaság alapszabályainak az említett szempontból figyelembe jöhető tartalmára nézve tényállást nem állapított meg. Nyugdíj: Ha az alkalmazott, korára való tekintettel, a nyugdíj szabályzat szerint a nyugdíjintézetbe csak különös kedvezményként vehető fel, 13. 6 tartozik bizonyítani, hogy a felvétel végett a kérvényt beadta s külön erre hozott határozattal, korengedéllyel felvették, noha a szolgálat kezdetéig kiszámított nyugdíjjárandóságokat utólag be is fizette s attól fogva fizetéséből a nyugdíjjárulékokat le is vonták. A felperes 1911-ben már 35 éves volt s az alperes szolgálatába lépve, maga kérte, hogy a nyugdíjintézetbe ne vegyék fel s csak 1922-ben, amikor 40. életévét már meghaladta, fizetett egy összeget oly célból, hogy ez az 1910. évig visszafelé kiszámított nyugdíjjárandóságok befizetéséül szolgáljon. Ettől fogva az alperes, igazgatója utasítására, a felperes fizetéséből a nyugdíjjárulékokat 1924 októberéig, amikor az alperes a felperesnek felmondott, levonták. Meg van állapítva, hogy az utólagos felvétel végett a nyugdíj bizottsághoz a nyugdíj szabályzat szerint beadandó kérvény beadása nincsen