Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

22 Hiteljogi Döntvénytár. Részvénytársaság: Egyetlen igazgatósági tag jogcselekménye is kötelezi a társaságot, 12. ha az alapszabályokban nincsen olyan rendelkezés, hogy a társaság cégét két vagy több igazgatósági tagnak kell jegyeznie. Az alperes mezőgazdasági iparvállalat r.-t. 1923—1924-ben üzem létesítését vette szándékba. A felperes építész 1924 elején E. N.-töl megbízást kapott a tervek elkészítésére. Ezután 1924-ben az alperes igazgatósági tagjául választották meg utóbbit, tagságát nem jegyezték be ; 1925-ben a hozott határozatot hatálytalanították, mert E. N. érdekcsoportja vállalt kötelezettségét nem teljesítette. Az alperes előadta, hogy ő más céget bízott meg a tervek elkészítésével; az erre vonatkozó megbeszélésekbe bekapcsolódott a felperes is. Az á másik cég a terveket a felperes egyes rajzai és adatai felhasználásával készítette. 1924 nyarán E. N. az alperesnek bizonyos építési terveket küldött, amelyek a felperes által a perben csatoltakkal azonosak, ezek alperes birtokában maradtak, de mert E. N. érdekcsoportja nem szolgáltatta a kötelezett tőkét, a tervek felhasználására sor nem került. Ezek a felperes aláírásával ellátva nem voltak, ezért alperes azokat a másik cég terveinek tartotta. Utóbbival alperes úgy állapodott meg, hogy neki csak akkor fizet, ha az építéssel más céget bízna meg. — Az alsóbíróságok a keresetet elutasítják, mert «ha E. N. a felperest meg is bízta, ebből az alperessel való jogviszony meg nem állapítható, mert E. N. csak 1924 máj. 20-án választatott igazgatósági taggá, a megelőző időben végzett ténykedése a részvénytársaságot nem kötelezi. Igaz, hogy E. N. 1924. év nyarán, amikor már igazgatósági tag volt, a terveket alperesnek elküldötte, de alperesre ebből sem származik kötelezettség, mert E. N.-nek ügyleteket a társaságot kötelezően egymagában létesíteni jogában nem állott, külön meghatalmazása pedig erre az igazgatóságtól nem volto, (I. b.) «mert felperes nem bizonyította, hogy ezek a tények (E. N. tényei) az alperes igazgatósága tudtával és beleegyezésével, különösen annak utasítására történtek» (II. b.). — A Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és a címbeli jogi álláspontot jelenti ki. Ez az álláspont aggályos, mert a K. T. 157. §-a 12. pontja előírja, hogy az alapszabályokba rendelkezés veendő fel, hogy a r.-t. cégének jegyzésére kik s hogyan vannak jogosítva. Ha ennek ellenére az alapszabályokban hiányoznék az idevonatkozó rendelkezés s a cégbíróság elnézésből mégis bejegyezné azokat, a K. T. alapján csak az összes igazgatósági tagok együttesen volnának a cég képviseletére jogosítva, mert a K. T. 186. §-a 1. bek. szerint a társaságot az igazgatóság képviseli. (Ugyanígy Egry Aurél : A részvénytársaság alapszabályai 125. 1.). A régi és az 1884. évi német K. T. 229. cikke és az új német K. T. 232. §. első bekezdése kifejezetten is tartalmazzák, hogy ha az alapszabályok eltérően nem intézkednek, az összes igazgatósági tagok együttes akaratnyilvánítása szükséges. V. ö. XXI. k. 91. sz. esettel. (Kúria 1929 jan. 16. P. IV. 7870/1928. sz.) Indokok : A részvénytársaság ügyeinek intézésére, ha az alapszabályokban nincs oly rendelkezés, hogy a társaság cégét több igazgatósági tagnak kell jegyeznie, az igazgatóság tagjai egyenlően vannak jogosítva, vagyis a részvénytársaságot ebben