Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

22 Hiteljogi Döntvénytár. Részvénytársaság: Egyetlen igazgatósági tag jogcselek­ménye is kötelezi a társaságot, 12. ha az alapszabályokban nincsen olyan rendelke­zés, hogy a társaság cégét két vagy több igazgatósági tagnak kell jegyeznie. Az alperes mezőgazdasági iparvállalat r.-t. 1923—1924-ben üzem léte­sítését vette szándékba. A felperes építész 1924 elején E. N.-töl megbízást kapott a tervek elkészítésére. Ezután 1924-ben az alperes igazgatósági tag­jául választották meg utóbbit, tagságát nem jegyezték be ; 1925-ben a ho­zott határozatot hatálytalanították, mert E. N. érdekcsoportja vállalt köte­lezettségét nem teljesítette. Az alperes előadta, hogy ő más céget bízott meg a tervek elkészítésével; az erre vonatkozó megbeszélésekbe bekapcsolódott a felperes is. Az á másik cég a terveket a felperes egyes rajzai és adatai fel­használásával készítette. 1924 nyarán E. N. az alperesnek bizonyos építési terveket küldött, amelyek a felperes által a perben csatoltakkal azonosak, ezek alperes birtokában maradtak, de mert E. N. érdekcsoportja nem szol­gáltatta a kötelezett tőkét, a tervek felhasználására sor nem került. Ezek a felperes aláírásával ellátva nem voltak, ezért alperes azokat a másik cég terveinek tartotta. Utóbbival alperes úgy állapodott meg, hogy neki csak akkor fizet, ha az építéssel más céget bízna meg. — Az alsóbíróságok a kere­setet elutasítják, mert «ha E. N. a felperest meg is bízta, ebből az alperessel való jogviszony meg nem állapítható, mert E. N. csak 1924 máj. 20-án válasz­tatott igazgatósági taggá, a megelőző időben végzett ténykedése a rész­vénytársaságot nem kötelezi. Igaz, hogy E. N. 1924. év nyarán, amikor már igazgatósági tag volt, a terveket alperesnek elküldötte, de alperesre ebből sem származik kötelezettség, mert E. N.-nek ügyleteket a társaságot kötelezően egymagában létesíteni jogában nem állott, külön meghatalma­zása pedig erre az igazgatóságtól nem volto, (I. b.) «mert felperes nem bizo­nyította, hogy ezek a tények (E. N. tényei) az alperes igazgatósága tudtá­val és beleegyezésével, különösen annak utasítására történtek» (II. b.). — A Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és a címbeli jogi álláspontot jelenti ki. Ez az álláspont aggályos, mert a K. T. 157. §-a 12. pontja előírja, hogy az alapszabályokba rendelkezés veendő fel, hogy a r.-t. cégének jegyzé­sére kik s hogyan vannak jogosítva. Ha ennek ellenére az alapszabályokban hiányoznék az idevonatkozó rendelkezés s a cégbíróság elnézésből mégis bejegyezné azokat, a K. T. alapján csak az összes igazgatósági tagok együt­tesen volnának a cég képviseletére jogosítva, mert a K. T. 186. §-a 1. bek. szerint a társaságot az igazgatóság képviseli. (Ugyanígy Egry Aurél : A rész­vénytársaság alapszabályai 125. 1.). A régi és az 1884. évi német K. T. 229. cikke és az új német K. T. 232. §. első bekezdése kifejezetten is tartal­mazzák, hogy ha az alapszabályok eltérően nem intézkednek, az összes igazgatósági tagok együttes akaratnyilvánítása szükséges. V. ö. XXI. k. 91. sz. esettel. (Kúria 1929 jan. 16. P. IV. 7870/1928. sz.) Indokok : A részvénytársaság ügyeinek intézésére, ha az alapszabályokban nincs oly rendelkezés, hogy a társaság cégét több igazgatósági tagnak kell jegyeznie, az igazgatóság tagjai egyenlően vannak jogosítva, vagyis a részvénytársaságot ebben

Next

/
Thumbnails
Contents