Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. ténymegállapítás szerint be is következett, felperes nemcsak azt nem köteles tűrni, — ami a fentebb hivatkozott és az alperes ellen folytatott perben bírói döntés tárgyául szolgált — hogy az alperes, mint a felperes eladott üzlete vevőjének jogutódja, a felperes nevét az utódlást jelző toldat nélkül használja, hanem azt sem köteles tűrni, hogy az alperes az átvett üzlet cégét «első magyar vegyi mérleggyára» további toldattal jelölje meg. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy az ily cégbitorlás által jogaiban sérelmet szenvedő felperes kérelmére az alperest ettől a jogosulatlan cégtoldathasználattól a K. T. 21. §-ában meghatározott pénzbírság mellett eltiltotta, anyagi jogszabályt nem sértett. Nem alapos az alperesnek az «ítélt dolog» kifogása tekintetében bejelentett felülvizsgálati panasza sem, mert a fentebb megjelölt korábbi per tárgyául szolgáló és az utódlást jelző toldat nélkül való céghasználat eltiltására vonatkozó jogigény az ennek a pernek tárgyául szolgáló és a korábbi per befejezése után 1926. évi december hó végén megjelent Budapesti távbeszélői betűrendes és szaknévsorkönyvben foglalt fentebb megjelölt további toldatmegjelölés használatától való eltiltásra irányuló jogigény tartalmától különbözik és így e két per tárgyául szolgáló jog azonosságáról, ami a peres felek azonosságán kívül az «ítélt dolog» fennforgásának feltétele, szó sem lehet. Valóság esetében is az ügy elbírálása szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a fentebb megjelölt további jogosulatlan cégtoldatmegjelölés már a m. kir. postaigazgatóság hivatalos kiadásában 1924. évben megjelent budapesti távbeszélői betűrendes és szaknévsorkönyvben is előfordult és hogy a felperes erre a korábban megjelent közleményre vonatkozóan a korább folytatott fentebb megjelölt perben a fellebbezési tárgyaláson kijelentette, hogy «az nem helytelen cégjegyzés» és hogy ez a kijelentés a fellebbezési tárgyaláson mily szavakkal és mily körülmények között történt. Minthogy azonban a felperes az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint az 1924. évi távbeszélői névsorkönyvnek a fentebb megjelölt jogosulatlan cégtoldatmegjelölést tartalmazó része ellen több éven át kifogást nem tett és minthogy a felperes saját előadása szerint is először készített Magyarországon vegyi mérleget és az ezzel a gyártással foglalkozó kereskedelmi üzletét ruházta át az alperes jogelődjére, az alperest az ennek a pernek tárgyául szolgáló fentebb megjelölt cégbitorlás körül nagyfokú vétkesség nem terheli; ebből az okból a felperesnek az ítéletek hírlapi közzétételének elrendelése iránt előterjesztett kérelme alaptalan.