Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

20 Hiteljogi Döntvénytár. fennforgásához nem szükséges, hogy a jogosulatlan céghasználat valamely bejegyzett kereskedő cégével szemben elkövettessék ; hanem elegendő, ha az valakinek névjogát sérti; ez a cselekmény tehát nem kereskedővel szemben is elkövethető ; és elegendő az is, ha a jogsértő céghasználat valamely nyomtatvány tartalmában megnyilvánul. Alaptalanul vitatja alperes, hogy a szóban forgó nyomtatványt nem ő, hanem «E. és Sz.» cég használja, vele szemben tehát cégbitorlási keresetnek helye nem lenne, mert az alperes aki az «E. és Sz.» cégnek a meg nem támadott tényállás szerint tagja, a jogosulatlan céghasználatért saját személyében felelős. Végül az sem szolgálhat az alperes mentségéül, hogy «E. és Sz.» cég a sérelmes záradékkal ellátott számlanyomtatványokat a nála alkalmazásban volt felperes beleegyezésével készíthette : mert a csatolt szerződés alapján a felperesi üzlet vevője a felperes cégét csakis az utódlást jelző toldattal használhatja és ugyanezen szerződés szerint a felperesnek jogában állott 1920 január 21-ike után az eladottal rokonüzletet saját neve alatt újból megnyitni; amiből nyilvánvaló, hogy ezen utóbbi eset bekövetkeztével a felperes már nem tartozott tovább tűrni, hogy «E. és Sz.» cég — a felperesi üzlet vevőjének jogutódja — a felperes nevét, az üzleti nyomtatványokon, az utódlást jelző toldat nélkül használja. II. A felperes csatlakozását is el kellett utasítani: mert a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a telefonszaknévsor új kiadásában a helytelen cégjelzés már nem fordul elő, ez a jogsérelem tehát megszűnt. II, Ugyanaz a felperes ugyanazon alperes ellen uj pert indít cégbitorlás miatt azon az alapon, hogy ez «Z. K. utóda B. E. Első magyar vegyi mérleggyára (E. és Sz.)» és «Z. K. utódai) szöveggel jelölte meg cégét a távbeszélő előfizetők névsorában. Az alperes azzal védekezik, hogy a névsor újabb kiadása cégét már bejegyzett alakjában tünteti fel. Mindhárom bíróság az alperest eltiltja attól, hogy bejegyzett cégét másként használja s kötelezi, hogy a helyesbítés végett szükséges bejelentést a távbeszélő üzemosztályhoz tegye meg, az alsóbíróságok a felperest az ítéletnek szaklapban közzétételére is feljogosítják, a Kúria a felperest a közzétételre irányuló keresetével elutasítja. ,__. . _ (Kúria 1929 jan. 9. P. VI. 13,570/1927. sz.) Indokok : Minthogy a szerződés szerint a felperesnek jogában állott az, hogy 1920. évi január hó 21. napja után saját neve alatt az eladott üzlettel rokonüzletet újból nyisson és minthogy ez az új üzletnyitás az e részben meg nem támadott