Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 17 Az is közömbös, hogy az A) levéllel annak írója elsősorban a maga saját anyagi érdekét kívánta szolgálni, mert az az al-, peresi lapvállalat érdekével is egybeesett. E levél az elsőrendű alperes lapvállalat megjelölésével ellátott papíron a vállalat alkalmazott titkárjának aláírásával jutott az irányadó tényállás szerint a címzetthez. Az, hogy az elsőrendű alperes lapvállalat titkárának ügy­körébe tartozott az előfizetők gyűjtése, nyilvánvaló már magá­ból abból a nem vitás tényből, hogy az AJ jelű levelet írt titkárt az általa szerzett előfizetésekből eredő díjak 50%-ában meg­szabott jutalék illette. Már pedig az alkalmazottnak a megbízása körében, az előfizető-szerzés során tanúsított törvénybe ütköző magatartá­sáért a Tvt. 33. §-a értelmében az alkalmazottját ily feladat­körrel megbízó verseny vállalat felel, hacsak nem bizonyítja, hogy a cselekmény elkövetését a rendes üzleti gondossággal sem előzhette meg. Az alperesi vállalat részéről az A) levél keletkezésére fel­hívott tanuk kihallgatása tehát jogszabálysértés nélkül nem volt mellőzhető és így a tényállásnak e részben való tisztázása hiányában az ügyben érdemi döntés sem hozható. — Ad I. L. ezen álláspont ellen dr. Lőw Tibor helytálló fejtege­téseit (ezen lapok mult évi évfolyama 232. 1. «Tisztességtelen verseny* címti cikkében). Vétel: Ha a vevő tartozott hajót a berakáshoz állítani s ezt nem tette, 9. az eladó nem jelel, ha a vételt nem is teljesítette. (Kúria 1928 nov. 29. P. VII. 1178/1928. sz.) Indokok : Arra a nem vitás tényre való tekintettel, hogy a hajót (az írásbeli kötlevél szerint) felperes tartozott a berakás­hoz rendelkezésre bocsátani és hogy az a hajó, amelybe a be­rakásnak történnie kellett volna, az 1927. évi február hó 12. napján még nem volt Szegeden, hanem Mindszenten ; nyilván­való, hogy alperes, a felperes mulasztása miatt, a hajóba való berakással eszközlendű átadást akkor sem teljesíthette volna, ha az összes eladott rozsot a kikötőbe szállította volna is. Minthogy pedig a K. T. 353. §-a alapján csak az a vevő kö-. vetélhet a szerződés nem teljesítése miatt kártérítést, aki. szerződési kötelezettségének a maga részéről mindenben eleget tett s minthogy felperes vevő elmulasztotta annak a szerző­dési kötelezettségének a teljesítését, hogy a berakáshoz szüksé­ges hajót az alperes rendelkezésére bocsátja, nem sérti az anyagi Hiteljogi Döntvénytár. XXII. 2

Next

/
Thumbnails
Contents