Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
Hiteljogi Döntvénytár. egy napi szünetelés alapján, hanem csak akkor lehet jogos ha ez az elmaradás már a kötelességteljesítésnek makacs megtagadását jelenti, aminthogy a hivatalból való elmaradást maca az alperes is ezen az alapon nyilvánította elbocsátási oknak. Már pedig felperes, ki mint ügyvezető' igazgató az iratok tartalma szerint nemcsak a gyárban teljesítendő munkával volt elfoglalva, hanem a gyáron kívül ügyfelek látogatásával és egyéb üzleti tárgyalásokkal, valamint az érdekképviseleti egyesületekben való közreműködéssel és elnökléssel is foglalkozott : a hivatalos irodai órák szigorú betartására nem volt kötelezhető. Ezenkívül alperesnek másik két igazgatósági tagja tudomással bírt arról, hogy felperes anyagi viszonyainak megromlása következtében részvényeinek eladása ügyében is kénytelen tárgyalásokat folytatni. Üzleti titok elárulása. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint felperes, ki nemcsak ügyvezető igazgató, hanem az alperesi rószvénj^ek 50%-ának tulajdonosa is volt, saját részvényeinek eladásával foglalkozott és ezért a dolog természetéből folyt, hogy a venni szándékozókat az üzleti titkok sérelme nélkül a gyár mivolta, jövedelmező°ége, berendezése felől tájékoztassa. Azt pedig, hogy ez a tájékoztatás az üzleti titkok elárulásáig nem terjedt, a fellebbezési bíróság a per összes adatainak és a bizonyítékoknak a Pp. 270. § a értelmében való mérlegelésével, indokolási kötelezettségének tüzetesen eleget téve állapította meg. III. Nem helytálló a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alperes beszámítási kifogása csak annyiban volt figyelembe vehető, amennyiben felperes annak figyelembevételéhez hozzájárult. Ugyanis a szolgálati viszonyból eredő illetményekkel szemben hasonnemíí követeléseknek is beszámítására nézve az a jogszabály irányadó, hogy amennyiben a munkabér a munkavállalónak vagy vele szemben törvénynél fogva eltartásra jogosult hozzátartozóinak életfenntartásáraszükséges, annyiban a munkavállaló munkabérkövetelésével szemben beszámításnak csak akkor van helye, ha az ellenkövetelés oly kár megtérítésére irányul, amelyet a munkavállaló a szolgálati szerződésből fclyó kötelezettségei megsértésével a munkaadónak szándékosan okozott ; továbbá az ezt kiegészítő az a jogszabály, hogy végrehajtás alá nem vonható követelésbe csak oly ellenkövetelést lehet beszámítani, amely ugyanabból a jogalapból ered. Ezek között a korlátok között azonban a beszámítás nincs kizárva. Az sem helytálló, hogy alperes a beszámítással elkésett. Ugyanis alperes beszámítási kifogását már az elsőbíróság előtt 7. sorszámú előkészítő iratában előterjesz-