Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

III Hiteljogi Döntvénytár. tette és azt az 1925. évi december hó 12-én tartott szóbeli tárgyaláson szóval is előadta. Miért is a fellebbezési bíróság köteles lett volna e beszámítási kifogások tárgyalásába bocsátkozni, annál is inkább, mert azok közül több tétel nyilvánvaló összefüggésben látszik állani a kereseti jogviszonnyal és azzal, hogy ezen jogviszony alapján alperes bizonyos fizetéseket a felperes helyett és annak számlájára teljesített. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság a beszámításnak" csupán a felperes által elismert összeg erejéig adott helyet, a még fennmaradó leszállított kereseti összeg erejéig azonban a beszámítási kifogások érdemleges vizsgálatába nem bocsátkozott, és minthogy e nélkül az ügy végeldöntésre nem alkalmas : ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a értelmében ebben a részében is fel kellett oldani és nevezett bíróságot további tárgyalásra és újabb határozathozatalra kellett utasítani. A beszámítási kifogások elbírálásánál a követelések és ellenkövetelések akként lesznek szembeállítandók, hogy a megítélt kamatok mind a kettőnél ugyanazon napig folyóan számítandók. Szerződéses nyugdíjtermészetű járandóságok átértékelése: Kegydíj és működési pótlék átértékelésére is az 1926. évi XVI. te. 4. §-nak 4. bekezdése alkalmazandó 6. /. abban az esetben is, ha a jogosultnak a rendes nyugdíj szabály szerű igényén felül vannak ilyen külön szerződéses követelései is. — II. Ha a működési pótlék ellenében a nyugdíjazott a munkaadó részére külön díjazás mellett megbízások végzésére kötelezte magát, annak átértékelése bírói úton nem kényszeríthető ki, mert a tényleges szolgálati illetmények egyoldalú átértékelésének egyáltalában nem lehet helye és az illetménnyel elégedetlen alkalmazott orvoslást csak a jogviszony felbontása útján kereshet (Kúria 1928 nov. 7. P. II. 7725/1927. sz.) Indokok : Nem vitás, hogy alperes olyan részvénytársaság, amely már 1914 július 1-én is fennállott, ebből pedig az 1926. évi XVI. bek. 3. §-ának első bekezdése folytán szükségszerűen következik, hogy alperessel szemben az átértékelés csupán kellő