Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

4 Hiteljogi Döntvénytár. A fellebbezési bíróságnak a felperest keresetével elutasító döntése tehát sérti az anyagi jogot, miért is a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni kellett. Kezesség alól mentesítés: A már lejárt kezességet nem mondhatja jel a kezes az egyenes adósnak, 4. ha ki is van kötve, hogy a vállalt kezességet nyolc napra felmondhatja, mert ennek értelme szerint a kezes a mentesítést csak akkor követelheti, ha a kezesség lejártára kikötött határidő letelte előtt mondja fel a ke2eSSeVet (Kuria 1928 nov. 15. P. VII. 8440/1927. sz.) Indokok : A P. 1790/1926. számú iratok mellett B) alatt csatolt okiratban foglalt, a kereset alapjául szolgáló annak a kikötésnek, hogy a felperes az elsőrendű alperesért a K. Henrik céggel szemben 100.000,000 korona erejéig, 1925. évi december 31. napjáig terjedő hatállyal vállalt kezességet nyolc napra felmondhatja, mely esetre az elsőrendű alperes a felperes által a hitelezőnek adott kezességi okiratot visszaszerezni és őt a kezesség alól mentesíteni köteles, nem tulajdonítható más értelem, minthogy az elsőrendű alperes csak arra az esetre vállalt kötelezettséget a kezesség alól való mentesítésre és az okirat visszaszerzésére, ha a felperes a kezesség lejártára kikötött határidő (1925 december 31) letelte előtt mondja fel a kezességet. Az idézett kikötés célja ugyanis nyilván az volt, hogy azáltal a kezességi határidő megrövidíttessék s az elsőrendű alperest elzárja attól, hogy a felmondás megtörténte után a felperes terhére további hitelt vegyen igénybe. Ez a cél a kezességi határidő lejárta után többé el nem érhető. Fogalmilag ki van tehát zárva a már lejárt kezességnek a, .kikötött kezességi határidő eltelte után való felmondása, ami teljesen céltalan és nyilván értelmetlen volna. Ezért, minthogy a felperes a kezességet a 4. alatti levél tartalma szerint csak a kezességi határidő lejártát követően, 1926 március 3-án mondta fel, erre a felmondásra azt a jogot, hogy a kezesség alól való mentesítését és az okirat visszaadását követelje, nem alapíthatja, a fellebbezési bíróság tehát ezzel ellenkező állásfoglalásával az anyagi jog szabályait megsértette. Ezért a kir. Kúria, kiemelve azt, hogy az elsőrendű alperes az anyagi jogszabályoknak ezt a sérelmét kifejezetten ugyan