Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. nem panaszolta, de a felülvizsgálati bíróság nincs elzárva attól, hogy a perbeli védekezés keretében az anyagi jog szabályait arra való tekintet nélkül alkalmazza, hogy a felek azokat felhívták-e, kiemelve továbbá, hogy az itt elfoglalt állásponthoz képest az alperesek kötelezettségének terjedelme s illetve ennek értelmezése kérdésében eló'terjesztett egyéb panaszok elbírálása tárgytalanná vált, a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, míg az elsó'rendű alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a felperest keresetének ezzel az alperessel szemben előterjesztett részével is elutasította, egyszersmind a Pp. 425.. 508. és 543. §-ainak ut. bek. alapján az elsó'rendű alperes részére az összes perbeli, másod- és negyedrendű alperesek részére pedig a már megítélt költségeken felül a felülvizsgálati eljárási költségek megfizetésére is kötelezte. = A M. T. javaslatának 1209. §-a szerint a kezes, aki a főadós megbízásából vállalta el a kezességet vagy az elvállalás alapján a megbízásnélküli ügyvitel szabályai szerint vele szemben megbízottként van jogosítva, a főadóstól követelheti, bogy mentesítse kezességi kötelezettsége alól, ha a hitelező ellene a kezesség alapján a követelés lejárta után teljesítés iránt keresetet indít vagy ha a főadós a hitelezővel szemben késedelembe esik. Szolgálati szerződés: Habár a r.-t. alapszabályai szerint az igazgatóság határozatképességéhez az ügyvezető igazgató — igazgatósági tag — jelenléte is szükséges, utóbbi elbocsátása 5. /. alapszabályszerű cégjegyzéssel még abban az esetben is érvényes, ha az alapszabály szerint ez az ügy az igazgatóság által intézendő, mert ezen az alapon csak maga a társaság tehetné vitássá a nyilatkozatot. — II. Hogy valamely elbocsátási okról való tudomásszerzés után a munkaadó az azonnali elbocsátás jogával nem azonnal él, csak akkor tekinthető erről való lemondásnak, ha az okok huzamosabb ideig tűréséből és a jognak nemérvényesitéséből a munkaadó megbocsátására lehet következtetni. — III. Az alkalmazottat elbocsátani csak olyan tények miatt lehet, melyeket a szolgálati viszony megszüntetése előtt követett el. — IV. Az ügyvezető igazgató nem tartozik a segédszemélyzet közé, ennélfogva reánézve az ipartörvénynek az a rendelkezése, amely elbocsátási okul az egy napon át való igazolatlan szünetelést állítja