Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytúr. 155 hozatala a közszükséglet által indokoltnak nem minősül. E szerint a teljesítés az eladó részéről az áruforgalom szünetelése folytán lehetetlenné válván, az eladó felszabadult kötelezettsége alól, minek tudatában az elsőrendű alperes sem tartozott a kötlevélben megszabott előleget az eladója bankjához eljuttatni, még abban az esetben sem, ha az előleg eljuttatása nem volt volna lehetetlen. Aminthogy az eladó a vételügyletnek megszűnését nem is vette az elsőrendű alperes hibájából bekövetkezettnek és e miatt az alperesekkel szemben kártérítési igényt nem támasztott. Ha bizonyítást nyerne is tehát a felperesnek előlemlített az a tényállítása, hogy az előlegszolgáltatás az elsőrendű alperes részéről esedékessé vált és lehetetlenségbe nem ütközött : akkor sem lehetne az elsőrendű alperest az előleg szolgáltatásának elmulasztásáért felelőssé tenni, a vételügylet megszűntét terhére róni és ezen az alapon a felperesnek a közvetítési díja elmaradásából jelentkező kára megtérítésére kötelezni. Ennélfogva a felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Részvénytársaság; szindikátusi szerződés. 100. Ha szindikátusi szerződés szerint van szabályozva az összes részvények felett rendelkező szindikátus tagjainak a rt. ügyvitelében való tevékenysége, a rt. szorult helyzetében a főrészvényes-igazgató ügynöki, ügykörbe való beosztás vagy fizetésének folyósításában előálló késedelem miatt állását el nem hagyhatja. A felperes az alperesekkel szindikátusi szerződést kötött, amely szerint őt az általa a keresetben érvényesített követelés csak abban az esetben illeti, ha a szindikátusból saját hibáján kívül lép ki. A rt. és az összes részvények felett rendelkező szindikátus között olyan szoros kapcsolat állott fenn, hogy felperesnek a rt.-nál viselt igazgatói állásából való kilépése lényegében a szindikátusból való kilépését is jelentette. Felperes azért lépett ki, mert öt igazgató létére ügynöki ügykörbe osztották be s havifizetését késedelmesen kapta a rtgtól. — A Kúria is elutasítja a felperest keresetével,, mert a szindikátusi szerződés szerint a szindikátus tagjainak a rt. ügyvitelében való tevékenységét ügyrend szabályozta, ez az ügyrend pedig nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az igazgató ügynöki ügykörben még a társaság szorult helyzetében sem alkalmazható, s mert a rt. minden alkalmazottja illetményét állandóan részletekben kapta. (Kúria 1929. okt, 17. P. IV. 899/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság helyesen foglalta el azt a jogi álláspontot, hogy az ügynöki ügykörbe való beosztás a felperesnek a részvénytársaság odahagyására jogos okul nem szol-